Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 499 Ő fordította angol-szász nyelvre a zsoltárokat és sz. János evan- geliumát is. De legkiemelkedőbb alakja Angliának a középkorban tisztelendő sz. Beda (672 — 735.), korának nagy tudósa s polihisz- tora, ki homiliáival örök dicsőséget árasztott az egyházi szónok- latra. Az ó-angol irodalomban nagy érdemet szerzett Aelfrik, enshami apát, ki a papság számára nemzeti nyelven 2 homiliariu- mot adott ki s a Szentirás egy részét lefordította, valamint a klerogamia ellen is irt. E korszak a schola befolyása alatt állott. Legkiválóbb képviselői Angliában: Lanfranc kanterburyi érsek (1006 —1089), sz. Anzelm (1033—1093.), Steph. Langhton (f 1228.), Alexander Halensis (f 1245. Postillae in univ. Bibi.), Joannes Duns Scotus »doctor subtilis« (1266—1308.), Venerabilis Joan. Beckham (1240—1292.), Thomas Bradwardinus (doctor profundus. 1290—-1349.), Robert Canut. A XIV. században: Hugo de Duc- tona (Serm. de temp. et de Sanct.), Guil. Encurt (Serm. ad popul.), Rieh. Chefer (De 4 novissimis), Godfrid Hardeb (több besz. latin nyelv.), William Mackelfieid oxfordi tan. bibor, (f 1304.), Walter de Winterburn bib. (f 1305.), Tom. Winterton ág. r. oxfordi tan. (f 1310.) Robert Waldebb dublini érs., Tom. Aschobum oxfordi doktor (f 1382.), Henricus de Buri sorb. tan., Godfr. Grande- feld fermoi püsp. (1348.), Tom. Radclif lincolni püsp. A XV. száz.: Joan. Capgraf (orationes ad clerum. Serm. per. an.), John Erghon oxfordi tan., William Galion (f 1507.) ágost. r. Angol nyelven azon időből Orm, vagy Ormulum, ágost. r. szerzetesnek vallási költeményei és rimes homiliái maradtak fenn. Habár a francia nyelv a kir. udvarban és az előkelő körökben nagyon dívott, s úgy annyira meghonosodott Angliában, hogy 1362-ben a király a parlamentet francia nyelven nyitotta meg, azért a szószéken csak az angol nyelv volt a használatos. Végül még megemlítjük a két rendet: a domonkosok és ferenciek rendjét, mint amelyek az egyházi szónoklat kifejlődésére itt is nagy befő- lyással voltak. Az egyházi szónoklat Angliában az új-korban. (A hithirdetők és vártanuk kora.) Az új-korral az angol irodalomra is új hajnal ragyogott fel. Ekkor tűntek fel ugyanis az angol irodalom egén amaz elsőrangú csillagok, kik örök dicsőséget árasztottak Angliára s irodalmát a világirodalomban elsővé avatták, amely korszaknak fényes napja az örökké szép Shakespeare. De az egyházi életre és egyházi szónoklatra nézve e korszak a megpróbáltatások és kegyetlen üldöztetések kora. VIII. Henrikkel Anglia az egyház- tói elszakadván, protestánssá lön és szektákra szakadt. Eközben a katholikus igehirdetés mindinkább veszélyessé lön. Már 1547-ben királyi rendelet jelent meg, mely megtiltotta az Isten igéjének hirdetését, majd proscriptio lön a kath. papság osztályrésze, s 33*
