Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 483 A XIII. században tűnik fel a spanyol egyház egén egyik elsőrangú csillaguk: Guzman sz. Domonkos, mint apostoli munkás az Úr szőllejében, aki a »prédikátorokról« nevezett rendet ala- pitja. Ugyanezen időben kitűnik még Pedro Nicol. Pasqual (1227. B. Mar. Virg. de Mércédé rend apostola.) A XIV. század elején Alfonzo de Valladolid (·j· 1349. előbb rabbi Amer albo Abimar de Burgos, később a valladolidi székesegyház sekrestyése. Libro de las Bataillas de Diós, Libro de las tres Gragias és Monstrador de justicia.) — Kimagaslanak még e században: Pedro Gomez Barroso (Libro de los Gonsejos et Consejeros, később XXII. János néven pápa, ·j־ Avign. 1345.), Jacob de Benavente, dóm. r. (Viri- dario, másként Ver gél de Consolagion), Fray Juan Garda (Regi- miento de los Principes), Pedro Gomez de Albornoz, tőled. bib. érs. 1374 ־1־. (Libro de la justicia de la vida espiritual et perfecgion de la Eglesia militante). Bertrand Ermengandi, Pedro de Luna {1375. »antipapa« Consolagiones de la vida humana.) A XIII. században a keresztény világ egyik legkitűnőbb pásztora és a szó- noklat egyik legkiválóbb művelője lép fel Spanyolországban Ferreri sz. Vince személyében (szül. 1357. Valenciában), bejárta Spanyol- országot, Franciaországot, Olaszországot, Angliát, Irlandot. Meghalt Bretagneban 1419. Egész tömegek vették ezen apostoli férfiút körül, kiknek száma néha 80.000-re is rúgott. Ahol megjelent, a kereskedő becsukta üzletét, az iparos műhelyét, hogy a szentet lássa és hall- hassa. S valóban érdemes is volt e szentet hallani, mert mennyei ékesszólással beszélt. Jobb életre térített 100.000-et s 25.000 zsidót, 8.000 mohamedánt megtérített. — Említést érdemelnek még az ezen korbeli spanyol szónokok közűi Alfonso de Oropesa, J. de Torquemada bib. és Alonzo de Espina. A XV. században: Pedro Martin (Sermones in románcé. Vicios y virtudes. Padre Nuestro. Mandamentos de la ley de Diós. Obras de misericordia.) Juan el Vieju (rabbinusból lett pappá: Memorial de los Mysteriös de Christo). Fray Lope Fervandez, augustin. (Espejo dél alma. Libro de las Tribulagiones), Henrico de Aragon. Inigo Lopez de Mendoza. Diego de Valera (Exhor- tagion de la Paz.) Ximenes de Prexamo (Lucera de la Vida cri- stiana). Fray Juan de Duehas (Espejo de Gonsolagion de Tristes). Alonzo de Cartagena, burgosi püsp. Memorial de Virtudes. Ora- cional de Fernan Perez.) A XV. század végén Fernando de Tála- vera, első granadai érsek (Tratado dei vestio, dei calcar y de comer), es Ximenes de Cisneros Fer. bib. (1457 —1517. Biblia Complutensis) válnak ki különösen, de jó nevök van még a követ- kezőknek is: Juan de Sevilla (X. századból) Sampiro de Astorga, Pedro Froilan, Mart. de Leon, Pelagius de Oviedo, Bernardus de Toledo, Bajmundus de Ponte, dom. r., később valenciai püspök, 32*
