Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.

481

Mainz 1882.), Wiesinger (Predigt.), Wirter (Festpred. Würzburg 1870.), Wohlmann (Manch. Pred. Regensb. 1871., Fastenpred. Ebd. 1871—4., Pred. u, Standes Unterw. bei Missionen Ebd. 1882.), Woher (Pred. Entwürfe Paderb. 1891.), Wolfgarten (Homilien Freib. 1885.), Wöhr (Fast, Pred. Graz 1892.), Wörnhart (Pred.), Zardetti (Passionspred. Luzern 1878.), Ziegler (Maipred. Reg. 1890.), Zöllner (Manch. Pred.), Ziveikampf (Musterpredigt. Osna- brück 1896.)

Albers (Festpred. u. heilig. Pred. 1—5. Band. Paderb. 1889—94.), Dippel (Materialensamml. f. Kanz. Redner. 6 Bde.

m. Regist. Regensb. 1889—94.), Ehmig (Beisp. u. Erzähl, f. Katechet. Pred. u. f. Relig. Lehr. 4 Bde Regensb. 1869.), Fühl- rott (Materialen f. Katech. 4 Bde. Ebd. 1893—94.), Gabler (Spiegel d. ehr. Gerechtigkeit Ebd. 1897.), Hammer (Erbauungs- buch f. kath. Christ. Paderb. 1890—92. u. 96.), Himmelstein Beispielsamml. f. Pred.), Keller (Exempelbüch. 1—25. Mainz.), Kist (Exempelb. 2 Bde. Mainz 1884.), Kotte (Christi. Schule d. Weish. Kempten 1896.), Krönes (Horni!. Real. Lexik. Reg. 1872.), Krüll (Samml. bibi. Sprüche Mainz 1873.), Lueg (Bibi. Real- Concord. Regensburg 1894.), Scherer (Exemp. Lexik. Innsbruck 1873—88.), Schauppe F. X. (Adium. orat, sacri seu divis, etc. Bruxelles.)

12. §. A hitszónoklat története Spanyolországban.

Spanyolországban ősi hagyomány szerint már sz. Jakab és sz. Pál apostolok hintették el az evangélium első magvait. Majd Nero, Domitián, Traján, Hadrián s más római császárok alatt a keresztények vére tette harmatossá a spanyol földet. Az illiberisi zsinaton (305.?) már 19 spanyol püspök volt jelen. Ezen időtől kezdődik a keresztény egyházi szónoklat története Spanyolország- bán, melyben szintén több korszakot különböztethetünk meg.

A keresztény egyházi szónoklat őskora Spanyolországban. Spanyolországban már a IV. században virágzó keresztény iskolák voltak, melyekben a tanítási nyelv latin volt, melyet az alsóbb rétegek is ismertek. Már ezen időszakban találunk Spanyolország- bán kiváló püspököket és lelkipásztorokat, akik irataikkal kitün- tek, mint: Hozius kordovai püspök (256—357.) kit Nagy sz. Athanáz »Pater episcoporum magnus« névvel tisztel meg, sevillai sz. Izidor pedig az »egyház oszlopá«-nak nevez. Sz. Gergely »Baeticus«, illiberisi püsp., kinek »de fide« című iratát említi sz. Jeromos (de Scriptor, eccles. c. 105.) Sz. Pacian, bercellonai püsp. (f 391.) ki több latin homiliát és nehány »tractatus«-t írt. Említésre méltók még: Juvencas és Aurelius Prudentius, nem32

Hittudományi Folyóirat. 1902.