Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
470 DK. RÉZBÁNYÁIT JÓZSEF. prép. (1589. kör.), Anisius Mih. (1599. kör.), Haller György, Scopperus Jakab, Frank Gásp. S. J., Hafner Pét., Bropst Lénárt, Beseker Pongr., Haydlauf Sebesty., Elbl Ján., Zittardus Mdty.1 XVII. század. (A sziléziai iskola korszakától az új német írod. iskola korszakáig.) E korszak egyik felét a harmincéves háború iszonyai, másik felét annak utóhangjai töltik be. Két darabra szakadt az egykor erős német állam, s jövevény nép tette reá a német nép életerére kezét, amelytől függött sorsa, s amely határozott jövője felöl. A wesztfáli béke végre némi békét szerzett a sokat háborgatott népnek, amelynek már most nem- csak két, de sok ura is volt. Az erkölcsi viszonyok a harminc- éves háború borzalmai között, könnyen érthetöleg, mód felett elfajultak. Az ízlés megromlott. A magasabb társadalmi osztály a francia szellemnek és divatnak hódolt. A nyelv eredeti tiszta- ságát elveszíté, felcserélték az ízléstelen keverékkel. Minden kép- zelhető cifrázat, kirívó szellemeskedés és eredetiség hajhászása jellemzi e kor irodalmát épúgy, mint az egyházi szónokokat. Bizarrság és dagályos kacskaringósság, a természetességnek és világosságnak, a fenköltnek és méltóságosnak ellentéte főjellem- vonása e kornak. Épúgy, valamint az egyházi építészetben a lábrakapott barock és copf volt a túluralkodó, hasonlókép az egyházi szónoklatban is ezen iránynak hódolt a szellemek túl- nyomó nagy része. E korszak egyházi szónoklata azért is kevésbbé figyelemre s utánzásra méltó! Csak kevesen ütik meg az ezen korbeli prédikátorok közül a magasabb mértéket.1 2 — Kiválóbbak : Gögner Farkas, fér. r., Mänhard Simon, fér. r. (4 köt. szentbesz. a 4. köt. 98. besz. Urunk kínszenvedés.) A jézustárs.: Forer Lőrinc (f 1659.), Bissei Ján., Schönhard Ambrus, Rauscher Far- kas, Christel Bertalan, Procopius kapuc., Schilling Flor., Schönleben Ján. Laj., Trauner Ignác, bencés, Hesselbach Ján., Eustachius de Rosaria domonk. r., Bauler Ján. Jakab, Kisel Fiilöp, Staudacher Mih. S. J. (1613 —1672.), Rosenthal Ján. S. J. (1612—1655.), Ott Kristóf S. J. (1612 —1676.) Todtfeller Kristóf S. J. (1624 — 1678.), Schwartz Daniel S. J. (1628—1697.), Hoffmann György S. J. (1616. Bécs f Krems 1698.), Kybler Benignus S. J. (1612—1675.), Stengel György S. J. (f 1651.) vagy 100 irata maradt fenn. Schallerer Farkas S. ./., Pauli Gellert S. J. (1648— 1715. korában a németek Chrysostomusának neveztetett). Mind- ezeket felülmúlta bizarrságban és népszerűségben Megerle Ulrik, szerz. néven Abraham a Sanda Clara (1642—1709.), Ratten1 Brischar. i. m. I. kötet 1—914. lap. — Kehrein i. m. I. k. 42 - 57. 1. 2 Kehrein. i. m. 63—64, 65.
