Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Nyögér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

39

·Az a dekrétum, mely a plébániák és egyéb egyházak számára is lehetővé tette a kiváltságolt oltár nagy jótéte- menyét határozottan eltiltja azt, hogy valaha valaki az oltárbúcsúval összekötött szent misének elszolgálásáért na- gyobb misepénzt vegyen annál,, mint amit az egyéb szent misékért a helyi szokás, vagy zsinatok kiszabtak.1

Az oltárkiváltság megszűnik akkor, hogyha az a személy, akinek azt a Szentszék adta meghalt, vagy ha határidőre kapta és ez lejárt s nem kérelmezte a fölujítást.

Megszűnik a helyi kiváltság is akkor, hogyha ez határidőre szólott és ennek elmúltával a fölujításról nem gondoskodtak. Megszűnik továbbá a helyi [kiváltság az esetben is, volt légyen az akár örökös, akár ideiglenes, hogyha a pápa azt visszavonja, vagy hogyha a kiváltságolt oltár elpusztult és azt többé nem állították föl, vagy bár fölállították is ugyanazon a helyen az uj oltárt, de nem ugyanarra a címre (titulus), amire az oltárbúcsúnak adó- mányozása szólott.

G־yőr. Nyőgér Antal.

1 S. C. Indulg. Prinzivalli.