Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 431 és a magyar liturgia jogosultságát a görög katholikus egy- házban, külön részletes emlékiratban fogja kifejteni s ezt az emlékiratot, lehetőleg a munkácsi és eperjesi püspökök vezetése alatt, tömeges zarándoklat útján fogja a Szentatya lábaihoz letenni. Vályi János eperjesi és FirczáJc Gyula munkácsi püspökök az országos bizottság kérelmére ezt a szándékot közös fölterjesztésükben készséggel bejelentették a római szentszéknek, még pedig azzal, hogy a zarándok- latot személyesen óhajtanák vezetni, mire Rómából két külön leiratban, melyek egyikót 10,255 jegyzőkönyvi szám alatt és 1899 'szeptember 26-iki kelettel Ledochowslcy bíboros, mint a »Santa congregazione de propaganda fide per gli affari di rito orientale« elnöke, a másikat pedig 52,290 szám alatt és 1899 szeptember 30-iki kelettel Rampolla bíboros államtitkár írta alá, az a válasz érkezett, hogy ha a bejelentett zarándoklat tényleg megtartatik, úgy az, illetve az országos bizottság 0 szentsége által fogadtatni fog s az Emlékiratot átadhatja az illetékes kongregációnak, ameljmek részéről az komoly és beható megfontolás tárgyává fog tétetni, azonban a kérelem kényes természetéhez képest nem aján- latos, hogy a püspökök mint vezetők vagy társak a zárán- doklattal jöjjenek. Időközben a XX. századba átlépett kereszténység meg- ünneplésére, mely összeesett a magyar kereszténység kilenc- százados évfordulójával, kitűzetett a szent év. Az országos bizottság — Vályi János eperjesi püspök tanácsára — be- lépett az »Obsequium Solenne Jesu Christo Redemptori et eius Augusto Vicario exeunte saeculo praesenti, ineunte venturo« cím alatt világszerte alakult keresztény katholikus szövetségbe s ez által a Szentatya előtti hódoló megjelenést tűzvén ki a zarándoklat főcéljául, lehetővé tette, hogy a püspökök is a zarándoklattal menjenek. Nyílt kérdés maradt természetesen az, hogy a magyar oltári nyelvet kérelmező emlékirat, a zarándoklatnak Rómában időzése alkalmával ki által és kinek s vájjon a püspökök jelenlétében, sőt azok pártfogoló szavaival, avagy pedig e nélkül lesz-e átnyújt- ható ?
