Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Karácson Imre: Kháld legenda a Szentírásban

KHÁLD LEGENDA A SZENTÍRÁSBAN.

333

s mint a szövegből látható, a tengerrel együtt említi föl, épen úgy mint Jób könyvében.

Ráháb mint tulajdonnév előfordul Izaiás prófétánál is. A próféta biztatja népet, hogy az Úrban való bizalmát ■el ne veszítse, mert Jáhve hatalma nagyobb mindennél s azután könyörögve így szól Jáhvehoz:

ירוע ידוע ישבל זע עו־ז הי1ה ירוע ימיכ םדק תורוד םימלוע אולה איה־תא תבצהמ- בהר תללוהמ ןינת; 0

mely magyar fordításban így van : »kelj föl, kelj föl, öltözzél erősségbe Jáhve karja! Kelj föl mint a régi napokban, a hajdani korban. Nem te vagy-e, aki leverted Ráhábot s átszurtad Tannint?« A Vulgata a jelen esetben is a tulaj- donneveket köznevekké változtatja s így fordítja: »Num- quid non tu percussisti superbum, vulnerasti draconem?«

A Ráháb név előkerül még Izaiás XXX. fej. 7. és a LXXXVII. zsolt. 4., mindkét helyen átvitt értelemben Egiptom helyett használja az író s körülbelül onnan szár- mázott a képletes kifejezés, hogy miként Ráháb ellensége volt Jáhvónek, épen olyan ellensége Izrael népének Egiptom.

Ezek után most már világos, hogy a szentiratok említett helyei Ráháb alatt valami élő lényt értenek. Amint az illető helyek szövegéből kitűnik, Ráhál) a tengerben élő szörnyeteg gyanánt jelenik meg az írók képzeletében, akivel Jáhvénak meg kellett küzdeni a világ teremtésekor. Ráháb olyan alak mint Behemoth, Leviathán, Tannin, akikről a szentirat egyik-másik helyén említés történik, különösen pedig Jób könyvében.2 Ráháb mint tengeri szörnyeteg akadálya volt a teremtésnek, ezért kellett őt Jáhvének leverni és összetörni mint egy hullát. Föltűnő jelenség, hogy a Grenesisben sehol nincs szó Ráhábról, hanem csakis a sokkal későbbi eredetű költői művekben, névszerint Jób könyvében és néhány zsoltárban, ezeken kívül pedig a prófétáknál.

1 היעשי LI. 9.

2 Jób 40. es 41. fejezet.