Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Huszár Elemér: Kinevezheti-e a pápa saját utódját?
324 DR. HUSZÁR ELEMÉR. menyekhez képest, mások segítségét igénybe vehette, de a jurisdictiót a püspök soha sem kapta a választóktól: a válasz- tók mindig csak a személyt jelölték ki, akinek a jurisdictiót a pápa adta, (V. ö. Tarquini: Juris ecclesiastici publici institutiones 1. II. c. II. §. 2. Giobbi: Diplomazia Eccle- siastica v. III. p. II. t. I. §. 2. Lainez i. m. q. IY.) A XIV. szá- zadtól kezdve a pápák a püspökök kinevezését maguknak rezerválják, úgy hogy a libera collatio a szabály, úgy a káptalani választás, mint a királyi kinevezés csak ex Sedis Apostoiicae privilegio állhat meg. (V. ö. Benedicti XIV. i. m. 1. XIII. c. 7.) Az első századokban tehát a római püspököt is úgy választották mint más püspököt: a római klérus a szom- széd püspökökkel, a nép jelenlétében. Tanú reá sz. Ciprián, aki Antonianushoz írt levelében, mely Gratianus decretum a második részében VII. causa idéztetik, azt írja: factus est Cornelius episcopus de Dei et Christi eius judicio, de clericorum pene omnium testimonio, de plebis quae tunc affuit, suffragio et de sacerdotum antiquorum et bonorum virorum collegio, cum nemo ante se factus esset, cum Fabiani locus i. e. cum locus Petri et gradus cathedrae sacerdotalis vacaret; quo occupato de Dei voluntate atque omnium nostrum consensione firmato, quisquis jam episcopus fieri voluerit, foris fiat necesse est, nec habeat ecclesiasticam ordinationem qui ecclesiae non tenet unitatem. Quisquis ille fuerit, multum de se licet jactans et sibi plurimum vendicans, profanus est, alienus est, foris est. Et cum post primum secundus esse non possit, quisquis post unum qui solus esse debeat, factus est, non jam secundus ille, sed nullus est. (Q. I. c. 5.) Ez volt tehát a pápaválasztás első formája: a római klérus és a szomszéd püspökök (Cornelii episcopo in ecclesia a sedecim coepiscopis facto, mondja tovább a c. 6.) választották Péter utódját, praesente populo. Gratianus ugyan a VIII. causában III. Jánosnak Germania és Gallia püspökeihez írt levele alapján azt mondja, hogy sz. Péter sz. Kelement utódjává kinevezte, Paucopalea pedig magának sz. Kelemennek jeruzsálemi Jakabhoz írt levelét
