Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
ΛΖ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 319 (1796 —1854.), Guyon jezs. (1785 —1845.), Labouderie (1756 — 1845.), Lacordaire Domonkos, az újabb egyházi szónoklat egyik tüneményszerű alakja, előbb ügyész, azután világi pap, utóbb domonk. r. szerzetes, kit némelyek a világ legnagyobb szónokának hajlandók tartani, ki a szónoklat világában valóságos forradalmat idézett elő, kinél alak, arc, hang, írói képesség egyesült a szónoki siker emelésére; a francia akadémia tagjai közé sorozta. (Szül. 1802. 1861 ·־ן.) Művei 9 köt. jelentek meg. Nicol, de Mac Garthy (1769 —1833.) jezsuita, besz. 4 kötet 1863. Gustav Lacroix de Ravignan (1795—1858.) szentélelű jezsuita (előbb katona). Világ- hírűvé tette dialektikája és hódító, szenthez méltó kenetes beszéde. Művei 4 vaskos köt. jel. meg. Robinot (1756—1840.), Taillard, ■Teán Maria Vianney (1786 — 1859.) a szentéletű arsi pleb. Besz. 4 köt. jel. meg. 1883. Említésre méltók még: Barret, Barthe, Cabanés, Dessance, bayonnei kan., Grivel kan., Lalaunne, Lallier kan., Maupied, Mercier, Noel rodezi vic. gén., Le Noir, Petit, Robitaille, Sausseret. Jónevüek még: Achon, Alix, d’Argentan, Basinet, Baunard, Bayle, Bertrand, Blanc, Bloeme, Bourgeau, Paul de Broglie (besz. 3 köt.), Bruzat, Paul Carron, Gausette, toulousei vic. gén., Cavailles, Edm. Ghapot, Frang. Glément, Hermán Cohen (1821 —1871.), Courval, Combefis, Deguerry, Delor, Deplace, L’Hauterive 7 kötet besz. d’Haute-Roche-d’Htdst (1841 —1896.) prelat., Didón dóm. r. (»Jézus Christ.« írója), Jul. Doublet Dubois, Dufour, Dumont, Fii. Dunand, Jos. Felix jezs. (1810— 1891.) conferencia-beszédei minden művelt nyelvre le vannak fordítva.' Fortin, Frémont, Jean. Jos. Gaume (1802—1879.) protonot. apóst, vic. gen., Gautier, Geslin, de Kersolon, Ginestet, Goudrand, Alf. Gratry (1805—1872.), Gril, Guibé, Hébert, Herblot, Higouenc 7 köt. besz., Jacquet, Joly, Mgr. Lafléche, Largent, Le Blastier, Le Camus, Le Canu, Lescoeur, Loriot, 7 köt. besz., Maistre, Charles Martin (Mois de Marie, 2 köt. Továbbá vagy 10 kötet különf. besz.), Matignon Ambr. 3 k. besz., Michon, Monsabré, Moussard, Mullois (Nouveau recueil d’instructions et de prőnes 1868.), Ollivier dóm. (Nos malheurs, leurs causes, leur reméde. Confér. de Notre-Dame de Paris, caréme 1871.), Pascal Vince, Charles Perraud orator., Henry Perreyve tiszt. kan. (f 1865.), Philip, Pierret, Pinard, Ploget, Pregnon, Jean Regnaud, Ricaud, de Riviéres, Roques, Rolland, Rouquette, Roux Thomas, Tilloy, Truchot, de la Tremoliéres, Vallet, Vignol, Villemet, Virel. A szónoklatról írtak: Freppel, Cours d’éloquence sacrée 1 1 Yan Hemel, i. m. III. p. 540—560. — Mullois. Cours d’élo- quence sacrée populaire 1854—62. pag. 111—205. — Pelczar i. m. III. ez. 193 231.
