Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
312 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. íétes des Samts. Oraison funebre de Louis XIII.), Stef. Molinier (f 1650 Sermons sur le mystére de la Croix.), Adr. Gambrat (f 1600. Le missionnaire paroissial ou exhortations familiéres sur les cinquante-deux dimanches de l’année. Prönes pour tout les dimanclies de l’année. Prones pour les principales fétes de l’année. Instructione famii. sur les princip. verités du Christian, pour chaque semaine de l’année.), Louis Bicheome jezs. »gallicanus Cicero« (f 1625.), Joz. Malavelete jezs. (f 1632.), P. Coton jezs. (1564—1626. Sermons sur les princ. et plus diffic. matiéres de la fői. Paris 1617.) Jean Arnoux jezs. (La confession de Foy de MM. les ministres convaincus f 1636.), Nie. Caussin jezs. (1583—1651.), Jac. Biroat jezs., Νταής. Verőn jezs., Jean Macé karmel. A XVII. század végén és a XVIII. század kezdetén: Jaques-Bénigne Bossuet (1627. Dijon, f 1704. ápr. 22. Meaux püspöke, a »meauxi sas«, a franciák legragyogóbb szónoka, nem mindig írta le beszédeit s pár órai elmélkedés után is képes volt ragyogón beszélni, mi kétségtelenül a szónoki képesség leg- magasabb foka. Hátrahagyott 9 kötet beszédet (Sermons). Ele'va- tions a Dieu sur ious les mystéres de la religion chrétienne. Paris. 1711. Legnagyobb hatást ért el halotti beszédeivel, melyet 10-et mondott s melyek közül 3 a világirodalomban páratlanul áll: az angol királynő, az orleansi hercegnő és Condé herceg fölött tartott beszéde.1 Esprit Flécliier (1632—1710.) nimesi püspök, szintén a katholikus világ egyik ünnepelt szónoka, előkelő, fenkölt szellem és nyelvezet jellemzik. Beszédei 10 kötetben jelentek meg 80-ban.^ Frang. de Salignae de la Mothe Fe'ne'lon (1651 —1715.) 27 éves korában párizsi érsek, némelyek Bossuet versenytársának tartják a szónoklat terén, felülmulhatatlannak tartják lillei beszé- dét (1708.) és 1685. vízkereszt alkalmával mondott beszédét.1 * 3 Jean-Baptiste Massillon (1663 — 1742.) oratorianus, miután 20 évig prédikált, clermonti püspökké lön, XIV. Lajos nagy tisz- telettel hallgatta beszédeit. Világhírű 1699. év végén a válasz- tottak csekély számáról tartott beszéde, melyet hallgatói, midőn hallottak, ijedten ugráltak fel a padokról. Beszéde szelíd, lágy, megnyerő. Nagyszámú beszédei közül a Grand Careme és a Petit Caréme, amelyeket leginkább emlegetnek.4 Jean-Louis de Fro- mentieres des Etangs airi püsp. (1632—1684.). Müvei 6 köt. 1 Migne. Tome vingt-quatriéme, vingt-cinquiéme. Pár. 1875. ־ Migne. 2. köt. Paris. 1856. 3 Migne. Tome vingt-huitiéme. Pár. 1864. 1 2 tóm. Pár. 1877. Firmin-Didot.
