Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Nyögér Antal: Az oltár
24 NYŐaÉR ANTAL. Gyakoribb a másikfele, mely a búcsúkra vonatkozik. Az oltárokhoz kötött búcsút némelykor az élők, de legtöbb- szőr a holtak javára engedélyezi a pápa. Annál a teljes lelki hatalomnál fogva, mely az egyház fejét Krisztus rendelése szerint megilleti, jogát gyakorolja a pápa, amidőn az élőkre nézve, mint föltételt a búcsú elnyerhetése végett, valamely oltárt jelöl ki, mindazoknak a hívőknek, akik egyébként mindent megcselekedtek, amik érdemesekké tették őket, arra, hogy az ideiglenes büntetések elengedésében részesül- hessenek, hogy búcsút nyerhessenek. Ilyen Kómában a vati- káni hót oltár és Campostellában a sz. Jakab sírja fölött lévő oltár, akik ezeknél imádkoznak és szent misét mon- danak, teljes búcsút nyernek. Erre már a régi időből is van példa. II. Kalisztus 1123-ban az első lateráni egyetemes zsinat alatt sz. Péternek régi megviselt oltárát drága márványnyal újból bevonatván, azt Gyümölcsoltó Boldogasszony napján nagy ünnepiességgel fölszentelte és azoknak, kik később is évről évre ez oltárhoz eljönnek és előtte bűntől megtisztult lélekkel buzgón imádkoznak, három évi búcsút engedett.1 Ilyen élőknek engedményezett búcsúkkal kitüntetett oltá- rokról több példa van, még az 1123. óv előttről. Idő folytán azonban gyakoribb lön egyes oltároknak olyféle kiváltsága, hogy az azok fölött elmondott szent misékhez a purgatoriumban szenvedő lelkek javára alkal- mazható teljes búcsú is járult. Az ily oltárokat szokták általában a kiváltságolt oltár elnevezéssel megkülönböztetni. Az ily kiváltságokat, mint a dolog természete is érteti, csakis a pápa engedélyezheti, de mivel itt holtakról van szó, csak közbenjáró esedezésképen ajánlhatók fel a búcsúk, minthogy a purgatoriumbeliek Krisztus titkos testének tagjai, ugyan és igy az egyház közösségébe tartoznak, de nincsenek a pápa joghatóságának alatta úgy, mint a földön élő kérész- tények. Az egyház élő tagjai fölött teljes lelkihatalmat gya- kőről a pápa, őket megidézheti, ügyeiket vizsgálhatja, elitéi- heti, kényszerítheti büntetésekkel őket, és ahol a kellő ok Ámort. De origine Indugl. P. 1. Sect 4. c. 9.
