Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 291 egyház és az egyházi élet belállapotában, részint a külső viszonyokban keresendő. Az előbbeniekhez soroljuk külö- nősen a vallási élet és buzgalom lanyhulását és az egy- házi élet lazulását, az államhatalom és az állami minden- hatóság előtérbe nyomulását, amely az egyházi élet és az egyházi szellem szabad fejlődését sokban gátolta és módo- sította, s más szellemet, más elveket öntött az egyháziakba úgy, mint a viságiakba, s nálunk röviden a »Josephinis- mus«-ban nyeri jellemző kifejezését. Az utóbbiak közé sorozzuk ama számtalan külső tényezőket, amelyek néhány szóval a politikai küzdelmek és nemzetközi bonyodalmak, országos válságok, társadalmi és állami átalakulások, a nemzeti ébredés és nemzeti visszahatás, a korszellem és felvilágosultság mozzanataiban foglalhatók össze. Úgy, hogy az újkor egyházi szónoklatának történeté- ben is a benső fejlődés menetét követve, — mint föntebb jeleztük — ismét három fejlődési korszakot különböztet- hetünk meg: az előkészítő korszakot, a virágzás' korát és a legújabb kort egész napjainkig. Mi azonban tartózkodva a korszakok szerint való beosztástól, a szónokokat egyszerűen időrendben, századról századra fogjuk felsorolni! 4 XVI. száz. egyh. szónokai: Mindszenti Endre, eszterg. kan. (1557.), Henkel Sebestyén, lőcsei hitszón., W0U Péter (Nagy- Szeben, 1529.), Thonhäuser Péter, nagycsüri leik., Koza Boldizsár, (1561.) dubovai leik., Százfalvi István, Demeter Márton, fér. r.\ Szerem-Ujlaki Ferenc (Kecskemét, 1548.), Szatmári Mátyás, lile- völgyi János, Miskolczi Orbán, Gyöngyösi Ferenc; Szegi Tamás, gyulai házfőn., Szatmári László, Lippai Bernardin, Újlaki Ferenc (mind a négy vért. hal. halt 1552. aug. 16.), a hírneves Herkó Pater (szendrői fér. r.); Erdélyi Józsa, dömés (Tolna, 1549.); jezsuita: Petrus Vittoria, Seidel János, Tót Tamás, Flandriái Antal, Aschermann, Steword, Boldizsár Orbán,1 s a hírneves Arator Szántó István (1580. kör.), korának kiváló szónoka volt Draskovics György, pécsi püsp. (1557.—63.), aki egyh. beszédeket is adott ki s a trienti zsinaton tartott latin beszédével magára vonta a közfigyelmet; Pitachich Márk, jezs. (latin zsin. és magy. ' M. Sión. 1901. V. fűz. 382. Békési Emil. — L. budapesti egyet, könyvtár-kézirat, címjegyzék. 29. 1. 182. sz.
