Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
286 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. művelői a XII. században a premontreiek és ciszterciták, a XIII. században a dömések és kiválólag a magyar eredetű pálosok voltak, kikhez csatlakoztak a ferencrendűek. De működtek e téren a karthauziak (honi elnevezéssel néma barátok), karmeliták és sz. ágostonrendiek is. Különösen említtetnek: Pál szerz., Bánfi Búzád (előbb bán, utóbb dömés, hírneves prédikátor, Joannes Teutonicust (Herbardus de Hungária), Benedek, a kunok prédikátora (1252.), Paulus Ligur, dömés (f 1496.), Kolozsvári Tsuda Miklós, Jakab (Segesvár), Balázs barát (Szeben), György barát, német préd., Tamás, gyulafehérvári, Keresztéig, brassói, András, besztercei prédikátor. A dömések közül Michael de Hungária (1432.) beszé- dei maradtak fönn. (Sermones 13 universales, Sermones domini- cales, Hagenoe. 1498. in 4° Sermones d. Sanctis, Hag. 1499.) A Ferencrendiek közül kitűnik ezen időben Marchia Jakab, mint szónok. Gualter (1265.), László (1316), Gotther Péter, Vas- vári Vitus (1335.), Nexe Gergely (1519.), Marczali Dósa István (1430.), Konilla János (1435.), Szigedy Antal, II. Lajos kir. udvari szónoka. (L. Mibalovics. I. 79.) Fel kell említenünk továbbá a hírneves német fér. r. szónokot, Begensburgi Bertholdot, ki az ország nyugati részeit bejárta s prédikált, Kapisztrán sz. Jánost, kiről az általános részben is volt szó. Fábry János, Pergbaclilt (1454.). De e kor kimagasló alakja a fér. r. Temesvári Pelbárt, ki nemcsak hazánk egén, de a középkor egyh. szón. között is elsőrangú fényes csillag s egy. szón. emléket is hagyott bátra. Utána kitűnt tanítványa Lasko Oztvald és kortársuk Segösdi Lukács. A pálosok közül kitűnnek: Pozsonyi János (XIV. száz.), Csanádi Péter (gén. perjel.), 1383. Diéta salutis; Báthory László (1457.), Mich. Pannonius (1459. D. Immac. Concept. B. Μ. V.; d. Spir. S.; d. operib. eremitar.; var. serm., Ant. d. Tata (1474.), Szombathelyi Tamás (1486. Sermones), Szegedy Jakab (1479.), Pozsonyi János, Bálint (1500), Lorándházi István (gén. perj. f 1512.), Csanádi Albert (1515. Serm.), Gyöngyössy Gergely (gén. perj. 1528. Serm.), Pesthy Gáspár (1530.), Kelemen barát (Hóm. perj. 1468.), Váradi Mihály (I486.). Latin nyelvű szentbeszédek maradtak fönn mint egészen kétségtelen eredetűek: Szenczi Gergely (kódexben): De exaltat. S. Crucis, sz. Bertalanról szóló beszéd stb.1 Mistelbach Dirik kódexe: Sermo de corp. cbristi, de adventu Dom. több besz. nem ered. karács, besz. stb., Pergbaclil Fábry János kódexében prédi- kációk lat. ny. Xydertől, a XIV. századból több kassai dömés szerzetestől »Sermones varii cimű gyűjteményben (Batth. könyvi 1 Dr. Mihalovics i. m. u. ott.
