Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Nyögér Antal: Az oltár

22

NYŐGÉR ANTAL.

egész oltár szilárdságát, állandóságát fejezi ki az alaptól fogva egész a föléig. Ezt kéri a püspök az Istentől, midőn a megkenés előtt a zsoltárnak eme szavait énekli: »erősítsd meg Istenem ezt, amit műveltél közöttünk« és ezalatt Krisztus győzelmének jelét, a keresztet, jelöli az első részre,- ahol különben már egy, előzőleg elkészített kereszt alaknak kell ott lennie. Abból a tekintetből, mivel hogy az oltár a keresztény ember szívének a jelképe, e kereszt jelenti azt a megerősítést, melyet a Szentlélek önt a szivünkbe, hogy Krisztustól semmi se választhasson el bennünket. A négy sarkán történő megkenéssel pedig összeköti az oltárasztalt az alappal, és egy teljes egészszó kapcsolja össze. Ez jelenti Krisztus teljességét és épségét.1

Ezzel befejeződött az oltár fölszentelése, s most még a szolgálattevő papok tisztjéhez tartozik az, hogy teljesen tisztára letöröljék az egész oltárt. Hogyha a templom föl- szentelése is ekkor történik, ez esetben a püspök ott mind- járt megszenteli az új szerelvényeket és az egyéb szükséges készülékeket és fölöltöztetik az oltárt, amelyen vagy maga a fölszentelő püspök, vagy esetleg más pap nagy ünnepies- seggel bemutatja az első szent misét.

Az oltár fölszenteltségének veszte.

Az oltár el is vesztheti fölszentelt jellegét. Az állandó kőoltár, ha helyéből elmozdítják, ezzel elvesztette fölszen- teltségét, és az ilyent, mielőtt ismét használatba vennék, egészen újra kell a püspöknek fölszentelnie. Régi törvény ez, már sz. Hyginus pápa rendelete szól erről.1 2 * * III. Sándor pápa ugyanezt a regi törvényt ismétli: »Hogyha az oltárt elmoz- dították a helyéből, vagy egyedül csak azt a fölül elhelye- zett követ, a melyen a pecsét van, törték össze, vagy jelen- tékenyen lecsorbították, az esetben az oltárt újra föl kell szentelni«.8 Elveszti fölszentelt jellegét az oltár akkor is,

1 S. Thom. 3. p. qu. 83. a. 5.

2 C 19. D. 1. de consecr.

8 Alex. III. cap. Ad haec de consecr. S. B. C. 1819. 15. Mai.

G-ardell. num. 4562. ad Eccl. Senogal. not.