Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 211 az által ér el, hogyha lehetőleg szorosan a forrásokhoz ragaszkodik és a tényeket helyesen válogatja ki és helyesen csoportosítja. — Magát a forrásokat és vonatkozó irodalmat, valamint a történeti megokolást Hergenrőther első két kiadá- sában egészen külön választotta és külön pótkötetben közölte, ellenben Alzog, Brück idézeteket is közölnek a fór- rásokból a jegyzetekben. Tudvalevő dolog, hogy különbséget kell tenni a szigo- rúan tudományos történeti kutatás (Geschichtsforschung) és a történet elbeszélése, előadása (Geschichtserzählung) közt; az első száraz, szigorúan tudományos módszert kíván, az utóbbi ellenben a széppróza egyik műfaja, nem nélkü- lözheti az aesthetikai és rhetorikai momentumot. Azért helyeselni kell Alzog elvét (egyháztörténete előszavában), miszerint kerülte azt, hogy tankönyve merőben nevek, évszámok és tények száraz és fárasztó felsorolása legyen, hanem oda törekedett, hogy egyes nagy alakok jellemzése és a tények helyes csoportosítása, valamint az egyházi viszonyok és állapotok élénk ecsetelése által az illető idő- szak jellegét és szellemét mintegy kézzel foghatóan szem- léltesse. Stílusa is eleven, emelkedett, meleg, midőn az egy- ház nagy alkotásairól, vagy nagy, nemes, fenséges alakokról van szó; éles, midőn szégyenletes, szomorú állapotokról, vagy botrányos személyiségekről van szó. Ez, úgymond, egyrészt a dolog természetében rejlik, másik oka azon paedagogiai és didaktikai szabály, mely minden tantárgy- nak szól, de a történetről különösen áll, hogy t. i. az elő- adás ne csak oktasson, de neveljen is, ne csak az észnek, de a szívnek, a vágyó tehetségnek is szóljon. Vagyis az eljárás célja az, hogy a fiatalembernek még egészséges, fogékony és elfogulatlan józan érzékét és melegen, élénken érző szivét a jóra lelkesítse. Még egy pár szót kell szólanom a történet szelleméről. A történelem isteni epopoea, mondja Schlegel, és a történetíró a múltba tekintő próféta. De helyesen jegyzi meg hozzá Hettinger,1 hogy ez csak a vallásos történetírásra áll, mert 1 Timotheus 28. levél. 14*
