Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Kudora János: Magyar egyházi szónokok

MAGYAR EGYHÁZI SZÓNOKOK.

135

Az egyház ma mintegy összegyűjti mindnyájunk könyűit, fohászait, imádságait, s megszentelvén azokat a hit malasztjával istenitisztelet gyanánt mutatja be Istennek a szegény telkekért . . . Mint mikor az édes anya össze- gyűjti árváit és kivezetvén őket a sírhalomhoz, mely édes atyjuk hamvait takarja, így szól nekik: itt nyugszik gyér- mekeim, édes apátok, imádkozzunk érte, úgy tesz ma az anyaszentegyház is . . . Oly szép, a gyász és vígasztalás az emlékezet és remény összeolvasztása által oly megható, a szivet egész gyökeréig megillető az egyháznak mai vallási tette, hogy az engem évről évre azon mértékben, melyben síromhoz közelebb jutok, mindig jobban és jobban megragad, és ha máskor talán csak átvonuló érzelemmel sejteném is,, halottak estéjén mindig lelkem lelkének egész erejével érzem és vallom, miszerint boldognak tartom magamat, hogy katholikus vagyok; hogy oly egyházban élek, mely nem csak addig szeret, míg a föld alá nem temet, hanem azután is, az idők végéig naponkint megem- lékezik felőlem a sz. áldozatban; halottak napján pedig évenkint, élő gyermekeiről szinte megfeledkezne, szívét egészen nekem, mondjam inkább általában azoknak szenteli, kik ahit jelével elmentek innen s a békesség álmát aluszák. Oh mint szeretném, ha ti is mindnyájan ezt érez- nótek, ezt váltanátok.«1

b) A tétel felállítása. A tétel felállítása, melytől a tárgyalás termékenysége s így az egész beszéd sikere függ, Szabó Imrénél változó. Vannak silányabb tételfelállításai, melyek német szónoklati folyóiratok termékeire emlékez- tetnek s melyeket valószínűleg anyagforrásul használt is, bárha a szónok tősgyökeres magyarságával a tételen kívül egészen átgyúrt, s elsimított. Ilyenek a következők: »Ma különösen elétek adom a házasságnak Isten általi ren- deltetését, szentségi méltóságát, célját; megértetem egy- úttal veletek, miként kell a keresztény embernek a házas- sághoz fogni«.2 Ebben elvesz a tárgy egysége s a szónok

1 II. évfoly. V. köt. 111—112. lap.

a I. köt. 218. 1. I. évfolyam.