Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 91 III. RÉSZ. A megzavart családi viszonyok helyreállítása. Borromei sz. Károly utasítása szerint, a lelkipásztor- nak arra kell törekednie, hogy a házasfelek között a békés keresztény szellemet és egyetértést fentartsa. Ha pedig az egyetértés megbomlott, azt lehetőleg ismét helyreállítsa. Ha ez nem lehetséges, a lelkipásztornak az ügyet az egy- házi hatóság elé kell terjesztenie, hogy őket, belátása szerint, vagy kiengesztelje, vagy elválaszsza. Ezen egy pontról kell még lelkipásztori szempontból szólanunk! 78. §. A házassági elválás. Ha a házasfelek között viszálykodás támadt, a lelki- pásztor azonnal, amint az egyik erre nézve panaszt emelt nála, hivassa meg a másik félt is és igyekezzék őket kibékíteni. A kibékítésre terjedelmesebb utasítást nyújt Benger II. 692—793. 11, E kibékéltetési kísérletnek ismételten kell történnie. Ha nincs eredménye, terjeszsze az ügyet a lelkipász- tor a Szentszék elé, hogy az belátása szerint, ha elegendő alapot talál reá, az ágytól, vagy ágytól és asztaltól való elválást kimondja. Erre okul szolgálhat: 1. A házasok közös megegyezése, ha a férj vagy nő a másik megegyezésével szerzetbe lép, vagy a férj nagyobb rendet vesz föl. Miről már föntebb szó volt. 2. Házasságtörés. De ennek alakilag befejezettnek kell lennie. Ha a másik fél is ugyanily bűnt követett el, akkor nincs joga az elválást kérni. 3. Eretnekség és hitszakadá.s. Conc. Trid. sess. 24, c. 8. 4. Az egyik fél életének vagy lelki üdvének vészé- lyeztetése, pl. ha a másik fél természetellenes bűnre, lopásra, vagy más bűnben való egyetértésre, részességre csábítja.
