Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Irodalmi értesítő

880

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

pápa előtt mindenszentek napján szónokoljon. Apátságának idejéből megmaradt az az okmány, melyre a birtok érté- két följegyezték. Eszerint 202 hold szántóföld, 300 hold erdő, 40 hold rét tartozik a monostorhoz, nemkülönben 18 jobbágytelek, s három községből különféle pénz- és termónyadók s robotok. Az egész birtok különben rossz karban van. Halála után 1745—1746. Terzi Jakab, majd 1750-ig Toussaint Ferenc József báró, 1751—1760. pedig Toussaint Ferenc Pál báró, a jaáki monostor apátjai. Igen sokat tett a templomért és a monostorért a következő apát, Batthyány Ignác gr., ki a csekély jövedelem mellett nagy- szerű egyházi szereket ajándékozott a templomnak, rendezte a birtokot, midőn 1779-ben erdélyi püspök lett, hol munkál- kodásával, bőkezűségével halhatatlanná tette nevét. Utódja Zilcz Károly, majd Karácsonyi János; ez utóbbi halála után, 1804 szeptember 22-én befejezést nyer az Erdődyék patronus-pere, az Ítélet szerint Károly gróf javára. Ez Hay- mann János »nocilis de Teuscher« katonai lelkésznek adó- mányozza az apátságot, őt 1832-ig Steiner Ferenc követi. Érdekes, hogy Steiner halála után az Erdődy-család az apátságot egy húszéves, vácegyházmegyei növendék-papnak, Vécsey Sándor grófnak adja. A birtokot bórbeadják, de itt már komoly hangokat hallunk, melyek a nagyon is meg- rongálódott templom restaurálását sürgetik. Ez természetes is; az utóbbi időkben az apátok távol éltek a monostortól, nem igen törődtek a birtokkal, annál kevésbbé az ősi tem- plommal, melynek tetőzetét is leszakította a vihar. Kétszer figyelmezteti az apátot a szombathelyi egyházmegyei ható- ság, — végre a vizsgálatot is elrendeli, midőn 1856-ban Vécsey Sándor gróf meghal, és az apátságot Stegmüller János nyeri el, Széchény Miklós gróf közvetlen elődje. Stegmüller János különösen »az apátság vagyoni állapotá- nak rendezése, a gazdaság felszerelése, gazdasági épületek emelése körül« szerzett sok érdemet. Utódja szép szavakban emlékezik meg a »jólelkű apátról«, mi pedig őróla mond- hatunk legalább is annyi szépet és jót, mint ő Stegmüllerről.

A könyv utolsó része a templom stíljéről, a restaurá-