Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

80

DE. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

adatokat, ha másként meg nem tudhatja, szintén a polgári anyakönyvvezetőtöl szerezheti meg.

7. A plébános és a hely. plébános (administrator) évenkint tartozik, az esperes útján, az egyházi hatóságnak beküldeni a táblázatos kimutatást, amely magában foglalja:

a) a plébánia területén kötött katholikus házasságok számát,

b) a vegyes házasok számát, a) amelyek a katholikus templom- ban, ß) a katholikus imaházban kötött házasságok kínrata- tását; c) a csupán polgári frigyek kimutatását, a) a meg- keresztelt, ß) a meg nem keresztelt gyermekek számát.

II. EÉSZ.

A keresztény család.

Borromei sz. Károly szavai szerint, a lelkipásztornak második gondja oda irányuljon, hogy a család keresztény szellemben éljen. De ezzel még nincs a keresztény család tagjainak minden kötelme kimerítve. A keresztény család tagjainak egymással szemben is van kötelmök.

Három pont lesz azért különösen, amelyet tárgyalnunk kell: 1. a család keresztény szelleme, 2. a szülök kötelme egy- másra, gyermekeikre és a cselédekre vonatkozólag, 3. a gyér- mekek s cselédek kötelme a szülők, illetve gazdájok iránt.

73. §. 1. A'család keresztény szelleme.

A keresztény család egyesekből áll. Minél inkább áthatja az egyes egyént Krisztus és az egyház szelleme, annál méltóbb lesz az emberi társadalomhoz, annál inkább szolgál mások épülésére és örömére, embertársai s az egész emberi társadalom, jólétének és üdvének előmozdítására. Annál inkább indíttatva s késztetve érzi magát, hogy kör- nyezetétöl miuden olyant eltávolítson és távol tartson, ami Krisztus Urunk életével és szellemével ellenkezik, annál hőbb óhajt, kedvet és erőt érez magában arra, hogy összes tehetségéből előmozdítsa környezetének megszentelését és nemesedését.

így hatol be a lelki élet a keresztény családba. így válik lassankint a család keresztény szelleművé!