Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

776

NYŐGÉR ANTAL.

portói püspök említi1 ezeket, aki pedig még a harmadik században élt. Sz. Jeromos később teljesen rendbe szedte az ünnep- és vasárnapokon fölolvasandó evangéliumi szakaszo- kát és Damasus pápa az ő buzdítására kötelezöleg mindenütt el is rendelte ezeket. E könyveket, minthogy a szent mise alatt Ápoltak használatban, missalénak is nevezték és utóbb, amikor mindezeket egybefoglalni kezdték, ennek az összes miseimádságokat és olvasmányokat magában foglaló könyv- nek missale plenarium — teljes misekönyv — nevet adtak.

Ezek, a misénél használatos könyvek rendkívüli tisz- teletben voltak és a vallásos cselekmények közé tartozott azoknak leírása. János római diákonus mondja, hogy a saját szemeivel látta Nagy sz. Gergely pápa antiphona- riumát, amelyet e szent pápa a maga kezeivel írt le.1 2 Minden könyvek fölött pedig tisztelt volt az evangeliumos könyv, amelynek számára a zsinatokon külön fényes trónt készítettek. A IV. konstantinápolyi egyetemes zsinat ki- mondta, hogy ezt az Ur Jézus képével egyenlő tisztelet- ben kell részesíteni.3 Az evangeliarium lapjait nem ritkán aranybetűkkel4 írták meg a régi korban és a legodaadóbb gonddal készített, színarannyal, drágakövekkel, elefántcsont- tál ékesített tokba helyezték.5

Childebert frank király a spanyolokkal viselt hábo- rújából visszatérvén, hadizsákmányul húsz olyan kapcsot vitt haza, amelyek tiszta aranyból készültek és drága- kövekkel ékesítettek voltak. E kapcsokat a táborozása alatt kifosztott egyházakban talált evangeliariumokról szag- gáttá le.6

Dukas bizánci császár keserves panaszkodásokkal írta le azt a veszteséget, amelyet a várost dúló ellenség még azzal is tetézve okozott, hogy a bámulatos pompával ékesített

1 Canon. Pasch. 1.

a In. Vit. L. 2. c. 6.

8 Cap. 3.

1 S. Greg. M. PP. Lib. 12. Epist. 7. ad Theodolind.

5 Gr! g. Túron. De Gloria Confessorum.

6 Haymo Lib. 2. De gestis Francor.