Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 745 ]‘esen különböző. Kifejezi pedig az oltár fölszentelésénél, amikor ugyanis fölszenteltetvén már az oltár a Pontificale azt írja elő, hogy a püspöknek segédkező papok terítsék föl az oltárra a chrismálót (viaszos vászon), azután öltöz- tessék föl az oltárt a tobáleákba (oltárterítők, abroszok), íme ez a határozott megkülönböztetés eléggé világosan megmondja azt, hogy az a viaszos vászon semmi esetre sem oltárabrosz és nem is helyettesítheti ezt soha. Az antipendium. Az oltárnak emelő ékessége az antipendium, vagyis az a kiváló gonddal készült és díszített függvény, mely az oltár elörészét takarja. Az ősrégi időben megvoltak már ezek a keresztény oltárok előrészének ókesítésére. A föllángoló és a már sza- badon nyilvánulható keresztény buzgóság az antipendiumok bámulatos pompájában keresett és talált módot arra, hogy a Krisztust jelképező oltár iránt érzett hódolatát külsőleg is kimutathassa. Nagy Konstantin és édesanyja, Ilona fejedelmi díszben ragyogó antipendiumokkal ruházták föl a Jeruzsálemben épült templomokat.1 Később is a pápák és a császárok vetél- kedve igyekeztek a nevezetesebb templomok oltárait mü- vészi szépségű és nagy értékű antipendiumokkal földiszí teni.2 Milanóban sz. Ambrus oltárához 835-ben Anspert érsek nyolcvanezer aranyért Vol vinus művész által készíttetett egy antipendiumot, a melynek elörésze színarany volt, oldal- vást pedig aranyozott ezüst, az egész drágakövektől ragyo- gott, több képpel sz. Ambrus életéből.3 De amint Cantu megjegyzi, hogy a németek még sokkal fölülmúlták e tekin- tetben az összes többi nemzeteket s mindenek fölött mü- vészi és nagy kincsértékű az az antipendium, amelyet II. Henrik császár a bambergi székesegyház oltára számára készíttetett. 1 Theodoret. Hist. Eccl. Lib. 2. c. 29. 3 Anastas. Eibl. In . Vit. Hadriani et alior. Potificum. * III. Leo pápa egy biborszinű aranynyal dúsan átszőtt, jelké- pes alakokkal ékített antipendiumot készíttetett. Cantu X. köt. Hittudományi Folyóirat. 1901. 48
