Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége

64

DE. RÉZBÁNYAY JÓZSEF.

ember polgári állásának, tehát (polgári) frigyének is, füg- getlennek kell lennie azon istentisztelettől, amelyhez az illető tartozik. A polgári törvénykezés nem láthat a házas- ságban egyebet a polgári kötésnél, s azért annak a vallási szempontok szerint való berendezését a vallásszabadságra kell hagynia«.1

így honosodott meg különböző államokban a polgári frigy, így honosodott meg nálunk, Magyarországban is 1894 : XXXI. t.-cikkel. Szentesítést nyert 1894. évi dec. 9-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytár 18. számában 1894. dec. 18-án.

2. A polgári frigynek háromféle alakját különböztet- jük meg:

a) önkénytes (facultativ) polgári frigyet, midőn az állami törvénykezés szabad választására hagyja az egyén- nek, hogy vagy az állami közeg előtt jelentse ki, hogy frigyre lép, vagy az egyház színe előtt kösse meg a frigyet, úgy azonban, hogy mindkét esetben készségesen elismeri a házasságnak polgárjogi kövekezményeit a házasfelekre nézve ;

b) kötelező polgári frigyet, midőn az állami törvény- hozás csupán a polgári frigyhez köti a házasságnak polgár- jogi következményeit, minden tekintet nélkül arra, vájjon az illető egyén egyházilag is kötött-e házasságot, vagy nem ?

c) szükségbeli polgári frigyet (Notcivilehe), mely Ausztriában honosodott meg (s egyideig Spanyolországban is megvolt) s nincs feltétlenül megengedve, hanem csak azon esetre, 11a valamely egyházi akadály miatt az egyházi házasságot a lelkipásztor (vagy mindkét fél lelkipásztora, vagy a polgári törvény szerint a kihirdetésre jogosított, vagy a házassági megegyezésnek előtte történendő ünne- pélyes kijelentése végett felszólított lelkipásztorok egyike a kihirdetést s az előtte történendő beleegyezésnek kije- lentését) megtagadja, oly akadály miatt, melyet a polgári törvény nem ismer.2

1 Portalis Expose de motifs IX. uro 6. Cod. civ. art. 63, 64, 75.

2 Dr. Szeredhy: Egyházj. polg. ház. Eltér Wetzer—W. III. k. Civilehe. 391. 1.