Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

644

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

a kaliforniai San Franciscóban. Mintegy varázsütésre kel- tek elé a habok közül az óriási épülettömbök, egy nagj׳־ gimnázium a testi nevelésre, múzeumok, fürdők, hálótermek a tanulók s lakóházak a professzorok számára.

Ez egyetem fontossága nem csak abban áll, hogy Stanford szenátor egyenesen kijelentette, hogy nem kell kimélni a költségeket, csakhogy az intézet méltó hajléka legyen a tudománynak és művelődésnek a szó legnemesebb értelmében, de abban is, hogy első ízben szakított a régi college-ek ultraconservativ hagyományaival s egy felekezet nélküli tanulmányi központot létesített.

Mikor aztán 1893-ban Stanford is meghalt, felesége összes vagyonával az egyetem tőkéjét nevelte, nem tartva meg magának semmit, úgy hogy az egyetem ajánlott fel számára ingyen szállást épületeiben s 30 ezer forint évi járadékot.

Érdekes a chicagói egyetem keletkezésének története is. Egy héber nyelvtanár, Harper állított be egy napon 1888-ban a híres petroleumkirályhoz Rockefellerhez s az amerikai egyetemek fölött mondott kritikájával meg tudta őt győzni arról, hogy szükség van egy új felsőbb taninté- zetre, melyben az aki tanít, ne legyen csupán vizsgáztató, hanem igazi tudós, ki képes a tudományt előbbre vinni. Biztosította Rockefellert, hogy találni erre Amerikában erőket, csak jól kell őket fizetni.

Rockefeller e célra három milliót ajánlott fel, de tartva attól, nehogy az egész pénzt építkezésekbe verjék, kikö- tötte, hogy a telek ára és az építési költségek nyilvános alá- írás útján gyüjtessenek össze.

Egy chicagói polgár, Field Marshall fölajánlotta a telket, Culver Helén pedig öt milliót adott biológiai kuta- tások céljaira.

így létesült a legifjabb és leggazdagabb amerikai egyetem — fájdalom — ez nem felekezeti jelleg nélkül, mert az alapító-levél kiköti, hogy »az igazgatók (trustee) kétharmada és az elnök mindig a baptista felekezethez kell hogy tartozzanak.«