Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

638

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Ami már az amerikai főiskolák tanítási rendszerét illeti, elég fölemlíteni, hogy némely egyetemen a tanulók minden héten kikérdeztetnek, hogy előmenetelökről tanusá- got tegyenek, s minden hónapban írásbeli vizsgát kell kiállniok. Természetesen ez nem volna lehetséges a tanerők nagy száma nélkül. A Harvard-egyetemen a correpetitorok száma 294. A döntő vizsgák írásbelileg történnek, de nem egy vizsgáló-bizottság előtt, hanem minden tanár egyedül vizsgál, nyilvánosság és ellenőrzés nélkül, mert az amerikaiak szeretik a felelősséget elvállalni s nem igyekeznek az alól kibújni, mint nálunk.

Ami a fegyelem gyakorlását illeti, a tanulók kizár- hatók az egyetemről, a nélkül, hogy az okot velők közöl- nék, kikérdeznék őket, vagy eljárást indítanának ellenök, mint Európában. Az elnök fölhívja őket az intézet elhagyá- sára s azzal vége. Az angol egyetemeken a hét proctor feladata az ifjak közt a fegyelem fentartása s ha valamelyikök sokat iszik, vagy rossz hírű helyeket látogat, minden fel- világosítás-adás nélkül kizára tik.

Nálunk persze úgy tekintik a hallgatót, mint egy polgárt, akinek szabadságában áll nem tanulni is. Ameriká- ban és Angliában ellenben tanulnia kell, mert gyermeknek tekintik — »in statu pupillari« — mint a statútumok mondják. A vizsga csak mellékes és megszakítás nélkül tart minden hónapban. Aki nem tanul és nem látogatja az elő- adásokat, azt eltávolítják s nem várják be, míg a vizsgákon megbukik.

Ugyancsak nálunk sokan a modern szellem alapján szeretnek hadat izenni a latin nyelv tanításának. Ameriká- ban a legjelesebb tanárok is elismerik, hogy ha nem volna latin nyelv, nem lehetne a tanulókat logikus gondolkodásra tanítani, mert az angol nyelv minden nyelv között leg- kevésbbé alkalmas az ítélet fejlesztésére s az elme hozzá- szoktatására, a gondolkodás finom distinctióihoz. Meg van- nak győződve, hogy a latin periódusok kezelésében edződik az elme és az analysáló tehetség, úgy hogy azután köny- nyebben fogja föl a geometriát és más tudományszakokat.