Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 61 a plébános egyik elődje a 3. és 4. fokú vérrokonságot semmibe sem véve, disponsatio nélkül igen sok 3-ad és 4-ed fokú vérrokont egybe adott mit egyszerre sanatio matrimonii in radice útján egyenlíttettek ki); Vagy a gyermekek tör- vényesítóse szempontjából, vagy ahol a megyegyezés meg- újítása lehetetlen stb.; 5. a megegyezésnek legalább eredetileg meg kellett lennie, mert megegyezés nélkül házasság egyáltalán létre sem jöhet. G) Házasságkötés. A) Lehet egyházi (szertartása), B) polgári. Ezzel szemben ki kell fejtenünk C) az egyház álláspontját. 68. §. A) A házasságnak mint szentségnek szertartása. A házasság is, mint a többi szentségek, meghatározott szertartás szerint szolgáltatandó ki. Mind a mellett itt hangsúlyoznunk kell, hogy e szertartás a szentség lényegé- hez tartozónak épen nem tekinthető. Itt azonban különbséget kell tennünk azon országok között, amelyekben a trienti zsinat határozata a házas- ságkötós alakjára nézve kihirdetve nem volt, és azon országok között, amelyekben az említett zsinatnak ide- vágó határozata annak rendje és módja szerint kihirdet- tetett. Az előbbiekben a lelkipásztor áldása, sőt személyes jelenléte nélkül is érvényesen köthetni házasságot. Azon- ban még ott is kivánatos a pap áldása, s annak elmulasz- tása a hivek részéről, bizonyára halálos bűnt vonna maga után, hacsak a pap hiánya nem mentené a házasulandók e mulasztását. Az utóbbiakban, vagyis ahol a trienti zsinat ide vonatkozó határozata ki van hirdetve, a tulajdon lelki- pásztor és két tanú jelenlétében, az előirt szertartás mel-
