Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

630

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Mosso az amerikai egyetemeket károm osztályba sorozza. Állami egyetemek, melyek a különböző államok költségén tartatnak fenn; magánjellegűek vagy vallási tes- tületektől fentartott egyetemek, és végül olyanok, melyek- nek nincsenek tanáraik.

Ez utóbbiakhoz hasonlókat Európában is találunk, pl. a londoni, mely 1826-ban alapíttatott kiváltképen val- lási okokból, illetőleg mivel az oxfordi és cambridgei egye- temek az anglikán egyházéi leven, Londonban egy oly egye- temet akartak létesíteni, mely ne bírjon vallási jelleggel. De ez inkább csak vizsga-bizottság, mely akadémiai címe- két osztogat. Ámde Amerikában oly egyetemek is vannak, melyek, anélkül hogy akadémiai fokozatokat osztanának, nélkülözik a tanári kart, pl. New-York. államé, Albany székhelylyel, mely úgyszólván egyszerű bürokratikus egye- tem. mely 131 akadémia, 523 felsőbb tanintézet, 107 kol- légium, mindössze tehát 761 intézet fölött gyakorol fel- ügyeletet.

Állami egyetemekben a rectort a nép választja s vele együtt még nyolc személyt, akik az igazgató-tanácsot, a Board of regents-et alkotják. Ez a választás a legtypiku- sabb példája a demokrácia érvényesülésének a közoktatási és kulturális téren is. A tanács tagjai ajánlnak maguk közül rectort is, de ennek megválasztása a nép joga. Ok nevezik ki továbbá a tanárokat, intézkednek javadalmazása iránt, állítnak és törülnek el tanszékeket, mindent tetszésök sze- rint. Ily körülmények közt méltán lehetne attól tartani, hogy az egyetemnek a politikai áramlatokkal való ez a köz- vetlen érintkezése hátrányos lehet a tanulmányokra. Mind- azáltal alig egy párszor történt meg, hogy politikai okokból a professzorok karában lényeges változás történt volna.

Az igaz, hogy már az a tény is, hogy ez az eset néhányszor előfordult, mutatja, mily erősek Amerikában a politikai szenvedélyek s hogy mennyire nincsenek elszige- telve Amerikában az egyetemek a külvilág változó befolyá- saitól. Mindenesetre meglepő lehet európai emberre nézve, hogy a tudományos oktatás legfelső fórumai bele legyenek