Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 55 házasok magán akaratán, vagy valamely tisztán egyházi rendeletén alapuló akadályon fordul meg. A házasság tehát, ily esetben, csak miután a házas- sági érvénytelenítő akadály elhárult, lép tulajdonkép érvénybe. Ez a házasság érvényesítése convalidatio, vagy rehabilitatio, revalidatio matrimonii. Megjegyezzük, hogy azon esetben, amikor a házas- ság érvénytelensége valamelyik fél teljes beleegyezésének hiányán fordul meg, mivel pl. az illető tévedett vagy félelemből cselekedett, azon félnek, akinek beleegyezése hiányos volt, hogy a beleegyezése hiányából eredő érvény- telenítö házassági akadályt jogszerűleg háritsa el, tudó- másának kell lenni arról, hogy előbb kötött frigye e miatt eddig érvénytelen volt, és hogy jogában áll, ha tetszik, elválni, — hogy, ha ekként hozzájárul a házasság érvényesí- téséhez, azt teljesen szabadon tegye. Itt tehát nem oly házasság érvényesítéséről van szó amely tényleges isteni vagy természeti törvényen alapuló akadály (impotentia, ligamen, vérrokonság I. fok, egyenes- és oldalág) miatt érvénytelen. Oly házasság érvényesítésé- röl sincs szó, amely magánjogi akadály (error, vis metus, consensus hiánya) miatt érvénytelen, mert ennek érvénye- sítésóre elegendő', ha azon fél, amelynek tudomása van a dologról, pl. aki nem adta még a maga részéről bele- egyezését, házastársával egész csendben, négyszem között megújítja a megegyezést, miáltal már a házasság érvé- nyesül. Hanem oly házasságról van itt szó, amely egyházi akadálylyal köttetett, amelynek érvényesítése tehát az akadály elhárításával foganatosítható. Ezen érvényesítés kétfélekép történhetik : a) rendes, b) rendkívüli alakban, a házasság gyökeres megújí- tásával. (L. Gollowitz id. h.) .
