Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban

A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 565

Ha az istenek az elmaradt áldozatok miatt meghara- gusznak, igen nehezen engesztelődnek meg újra,1 rendesen azon istentelenek vérét követelik, akik elvileg megtagadják az irántuk való tiszteletet. Két dolog közt választhatnak: sacrificare vel sacrificari; vagy áldoznak az istenségnek, vagy büntetésül őket áldozzák fel a haragvó istenségnek megengesztelésóre.a Mert nemcsak Homeros korában szom- juhozzák az istenek az emberek vérét, hanem a dicső Augustus korában is. A bálványimádás e Kain bélyege megtalálható a görög, latin, sémi, gall, germán, amerikai, ázsiai, afrikai, óceániai pogány népeknél.1 2 3 Hagy nemzeti veszedelmek idején azt hitték, csak az isenek megbántóinak vére csillapíthatja le bősz haragjukat.

Ezért kellett a vértanúkat is kivégezni; nemcsak büntetésül, hanem engesztelő áldozatul. Pionius actáiban olvassuk: »Et (proconsul) recitari jussit ex tabula: Pionium sacrilegae virum mentis, ultricibus flammis jubemus incendi: ut et hominibus metum faciat, et diis tribuat ultionem.4•

Mivel a keresztényekben látták minden bajok okát, azért kivégeztetésük alkalmával mindnyájan azt hitték, hogy vétkeznek, ha e durvaságban részt nem vesznek, így

1 Sciat pietas vestra deos nostros sic irasci ut penitus placari non possint. Passio s. Felicitatis. Ruinart p. 73.

2 Passio s. Sympborosae. Ruinart p. 71.

3 Artemis vérszomja ismeretes. Friedliinder-Bozóky. 96. Gyér- mekáldozatokról lásd Cicero. In Vatinium 6. Dio Cassius XLII. 26.; a Mars mezőn bemutatott áldozatokról Kr. e. 45-ben, u. o. XLIII. 24. ; Augustus a philipii csata után Antoniust és 300 társát Julius Caesar oltárán engesztelő áldozatul mutatta be. Suetonius Octavius 15.; Dio Cassius XLVIII. 14. Seneca. De dementia I. 11. Nero és Vespa- sian alatti emberáldozatokról lásd Plinius Hist. Nat. XXVIII. 3 ; Plutarb. Quaest. Rom. 30. Livius XXII. 57. Vesd össze: Lactant. Div. Instit. I. 21. Euseb. Praep. Evang. IV. 16., 17. Törekvések az ember- áldozatok eltörlésére : Plin. Hist. Nat. XXX. 12.; de egész Constan- tinig, sőt Gratianig tartottak, lásd Tillemont Hist, des Empereurs II. 283. Allard. III. 226, V. 208.

4 Passio s. Pionii et soc. Ruinart 197.