Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
hogy az istenek ellen való legvakmerőbb és legsértőbb beszédeket vagy Írásokat sem büntették soha. Maga Tertullian bizonyítja ezt.1 A bűnvádi eljárásban tehát a vallási bűntett- nek semmi helye sem volt. De a keresztények ellen való fellépésben az ellenkező felfogás nyomai mutatkoznak; csakhogy a terhűkre rótt cselekmények közönséges bűntettek voltak, melyeknek bűn- tethetősóge minden kétséget kizárt. A keresztények üldö- zése hamis lobogó alatt történt. A vád gyermekgyilkosság, természetellenes fajtalanság volt, bizonyítékokat az odium generis humani pótolta. Később e vádak elcsendesedtek, bár teljesen soha el nem nómultak és helyüket a sokkal oksze- rűbben construalt majestas foglalta el, ami a császár geniu- sának járó ceremonia megtagadásában állott. Ámde ennek megparancsolása még nem a kereszténység eltiltása (?) De a római állam nem maradt meg a kereszténység ilyetén indirect repressiója mellett. A keresztény irodalom legelső kezdetei óta, vallásuknak mint ilyennek eltiltásáról beszélnek a keresztények és a puszta keresztényqualitást főbenjáró bűnnek nevezik. (I. Petri 4., 15. Hennas Pastor Simii. 9., 28. Justin. I. Ápol. 11.) Már a fiÚQTvg szó is erre mutat. E felfogás igen messzire visszanyúlik, igen erős gyökerei vannak és mind a két párttal közös. Lehetetlen tehát, hogy egyetlen ellenséges császár edictumára volna visszavezethető, annyival kevésbbó, mert a császárok edic- tumai eleintén csak életük tartamára bírtak jogi hatálylyal. Nem is tudjuk beigazolni egy ilyen edictum létezését. E fel- fogásnak sokkal inkább a római büntetőjog lényegében kell feküdnie és Tertullian szerint a crimen laesae majestatis populi Romani elvével motiváltatik. Ez szerinte kétféle lehet, u. m.: 1. crimen laesae Romanae religionis (irreligio- sitatis elogium, intentatio laesae divinitatis. Apol. c. 24.) és 2. crimen laesae augustioris majestatis (Apol. c. 35.), t. i. a császár cultus megtagadása. Ezért mondja: »itaque sacri- légii et majestatis convenimur«. (Apol. c. 10.) 1 Tertull. Apol. 46. A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 537 Hittudományi Folyóirat. 1901. 35
