Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban

528

DE. VARGHA DEZSŐ.

könyvében — Dissertationes Cyprianicae. Oxoniae, 1684. Dissertatio XI. — a vértanúk csekély számát vitassa és a nagyszámú martyrokat, kiket az egyház martyrologiumai- ban ünnepel, a semmittevő barátok képzelő tehetségének tulajdonítsa. E theoriát népszerűsítette a szellemdús, de kevéssé kritikus, azonban annál több roszakarattal rendel- kező Gibbon a római világ hanyatlásáról írt híres könyvében.1

Manapság azonban Dodwell lelkesedéssel felkapott állí- tásait mind jobban elhagyják. Újra felmelegítette azokat Havet a kereszténység eredetéről írt művében.2 De a kitűnő irodalom történész e könyvében oly készületlen, a források- ban annyira járatlan, a részletekben pedig oly hibákat követ el, hogy cáfolni is fölösleges őt.

Dodwell állításait, munkája megjelenése után öt évre megcáfolta Buinart az ő Acta Martyrumjához írt mesteri előszavában, melyhez a tudomány mai előrehaladott állás- pontjában sem lehet sokat hozzátenni, elvenni pedig alig pár sort.3 Teljesen kizárta e tétel jogosultságát a higgadt, körül- tekintő, minden túlzástól ment őszinte tudósnak, Tillemont- nak, kinek mérhetetlen eruditiójánál csak végtelen szerényin Matth, ser. 39. A másik Celsus ellen írt munkájában fordul elő (Contra Celsum III. 8.). Celsus ugyanis azt állítja, hogy a kérész- tények lázadásból veszik eredetüket, az egész világra veszedelmesek, azért mindenki üldözi őket. Erre mondja Origenes, hogy kevesen, időszakonként, nem folyton állandóan, és könnyen megszámlálható vértanúk estek áldozatul. dlíyoi xnict xaiooug xnl ocpódqa cvaQi&fitjxoi׳ vneq cijg %gt,ouavátv freooeßtiag Tf&vrjxruji■ »Die darin ausgesprochene Ansicht von der geringen fall der christlichen Märtyrer ist hier dog- matisch gefärbt und darum von geringem historischen Werth .... Origenes hatte an dieser Stelle auch ein Interesse daran, das Ver- hältniss der Kirche zum römischen Staat in möglichst günstigem Lichte darzustellen. Dass er sonst anders dachte, beweisen die oben angeführten Stelle. Harnack. Altchristliche Litteratur I. II. p. 812.

1 Gibbon. History of the decline and fall of the Roman Empire. London, 1776-1788. Chapter XV. XVI.

* E. Havet. Le christianime et ses origines. Paris, 1871—1884. Fischer-Colbrie Ágost. Miből fejlődött a kereszténység. Magyar Sion. 1887. 561.

3 Th. Ruinart. Acta Martyrum. Ratishonae, 1859.