Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban

A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN.

525

akik azokra felügyeltek.1 I. Sylvester alatt (f 335.) már 14 ilyen jegyzőre akadunk.1 2

Ezeket az actákat az afrikai,3 galliai és hispaniai egy- házakban a liturgia alatt szokás volt felolvasni; de a római egyház, amely a liturgiái olvasmányokra kezdettől fogva a legszigorúbb mértéket alkalmazta, ezt nem tette. Grelasius pápa (f 496.) decretuma szerint, de recipiendis et non reci- piendis libris, ez azért történt, mert nem ismerték azok neveit, akik azokat összeírták és így nem nagy tekintély- nek örvendettek, másrészt pedig számos eretnek irányú gesta forgott közkézen.4

A római martyrologiumban egyedül a vértanúk neve, haláluk ideje és helye volt feljegyezve.5 6

Mégis a martyrok actáiból igen kevés maradt ránk. Már Prudentius panaszkodik:

Vix fama nóta est, abditis Quam plena sanctis Koma sit,

Quam dives urbanum solum Sacris sepulcris floreat.«

E körülmény magyarázatát a Diocletian-féle üldözés- ben találja. A 303-ik évi edictum ugyanis elrendeli, hogy az egyházak és a hívek szent iratai elégetendők.7 E csá- szári parancsot a legnagyobb szigorral hajtották végre és

1 Duchesne. Liber Pontificalis T. I. p. XCV. és 147., 149.

2 Hardouin Cone. I. p. 290.

3 Cone. Hipponense anno 393. Liceat etiam legi passionés mar- tyrum cum anniversarii dies eorum celebrantur. Hardouin 1. c. I. 886.

4 Gesta martyrum secundum antiquam consuetudinem, singu- lari cautela in s. Romana Ecclesia non leguntur, quia et eorum qui conscripsere nomina penitus ignorantur et ab infidelibus et idiotis superflua et minus apta, quam ordo rei fuerit esse putantur. Harnack. Geschichte der altchristlichen Litteratur. Leipzig, 1893. I. 814.

5 Gregorii M. Epistolarum VIII. 29. tantummodo nomen, locus et dies.

6 Prudentius. JIsqI oiHpápwv II. 541—544.

7 Tng dt yoncpa; áqxxve'ig nuol ysvéa&ai. Eusebius Historia Eccles.

VIII. 2. 4.