Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
490 NYŐGÉR ANTAL A templomban levő egyéb más oltárok, mint olya- nők, melyek nem a főistenitisztelet helyei, az egyház szab- ványai szerint kisebb méretűek, a magasságban ugyan meg- egyezhetnek, de szélességben és hosszúságban kissebbek, minthogy az ilyen oltárokon rendesen csak kismisóket szokás tartani. Az oltárt, akármilyen legyen, magasabb hely illeti meg. A templom főoltárához három lépcső vezessen föl, és amint a biztonság, a célszerűség kivánja, egy-egy lépcső 32 cm. széles és 16 cm. magas, ami természetes is, mert így nem lesz nehéz és erőltetett a föllépés s az egész láb elfér a lépcsőfokon. Három lépcsőt írnak elő az egyházi szabványok és pedig a legrégibb kortól fogva, az abból is látszik, mert az 1136. esztendőben már elhalálozott Hugó Yictorinus er- ről mint összokásról beszól. E három lépcső mély jelentőséggel bir: az oltár jelenti Krisztust, ö hozzá visznek az isteni erények, és e három isteni erény jelképe az oltárhoz vezető három lépcső.1 A főoltárnál a zsámoly felső lapja körülbelül egy méternyire előre nyúló lehet az oltár elörószétől számítottan, az oldalrészeken pedig úgy 3 cm., hogy a nagyobb ünnepi- ességgel végzett szent miséknél az oltár jobb-, avagy balol- dalára térő miséző mellett a szolgálattevő segédlet helyet találjon. A templomban levő egyéb oltárok szintén magasabb helyen állanak, de zsámolyul elegendő az oly építmény is, amelyre csak egy lépcső vezet, s mint az efféle oltár maga, úgy ennek a zsámolya is kisebb terjedelmű. Az oltárciborium. Némely templomokban látható egy ékes alkotmány, mely négy, néha hat tartó oszlopon állva, mint mennyezet borul az oltár és annak zsámolya fölé. Ez az alkotmány 1 Hugo Vict. De Can. Miss. c. 2.
