Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
V. J.: La Bruyére és Prévost-Paradol az egyházi szónoklatról
BoileaunaJc, BossuetneJc, Racine-nek kellett azon fáradoznia, hogy az a testület magát tisztelje meg La-Bruyére beválasz- tásával. Mikor befogadták, mondott olyan akadémiai beszé- det, amely kora irodalmi életében nagy esemény volt, mert ő volt az első, ki abban akadémiai tagtársait szemtől szembe finom és kellően mérlegelt bókokkal halmozta el, s a mely kora ujságirói részéről kegyetlen és gúnyos tárna- dásban részesült. Szóval, könyvével és beszédjével sok olvasót és még több ellenséget szerzett magának. Nem csekély dicsőségére válik La-Bruyerenek, hogy a nagy Bossuet barátságával és pártfogásával tisztelte meg. 1639-ben született, egy ideig ügyvéd volt, majd adóbérlet- ben vett részt. Volt már 36 éves, mikor Bossuet a nagy Condé unokája mellé hívta meg a történelem tanárának. »Jellemeit« 1687-ben adta ki, s a könyv Bossuet barátságán annál kevésbbé változtathatott, mert La-Bruyére mindvégig positive hivő lélek volt. Csak hat évre rá választották az aka- dómiába, s már 1696-ban elhunyt. Élete végéig azonban a hercegi család környezetében maradt 1000 arany fizetés- sei; méltóságos magatartása, komoly szelleme megóvta attól, hogy, mint számos társa, az akkori nagyurak durva élcei- nek céltáblája legyen. Hozzávaló csekély számú barátjai és könyvei között töltötte életét csendesen, távol minden intrigától és nagyravágyástól. Mindezekért kárpótolta őt Boileau, Racine, Bossuet és a többi nagyok barátsága. Hogy positiv hívő volt, azt igazolja »Jellemeinek« fejezete a hitetlenekről korában, kiket ő »erős szellemeknek« nevez; s e fejezettel is érdemes behatóbban foglalkozni, annyival inkább, mert könyve nincs magyarra fordítva, s mert ez a fejezet is fölötte érdekes világot vet korára oly- képen, hogy még mostanság is tanulhatnánk belőle; s mert benne sem a theologus vagy apologeta nem szólal meg, hanem az a nagy francia moralista és mély megfigyelő, a milyennek ismeri őt a világirodalom, s aki bátran helyet foglalhat a másik két nagy francia moralista Montaigne és La Rochefoucauld mellett, akiknél bizonyára tiszteletreméltóbb és nagyobb azon szempontból, hogy La-Bruyére keresztény 368 LA-BRUYÉRE ÉS PRÉVOST-PARADOL AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.
