Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

319

Ezt felelik a keresztények legszentebb könyvei az őskereszténység oltárairól.

A tagadó ellenfelek a történelemből, a keresztények irataiból akarják szedni a bizonyítótokat az oltár ellen. Ellentmond nekik a történelem, megszégyenítik őket a ke- resztóny írók.

A lateráni templom az 1308. esztendő május havának 5־ödike és 6-odika közé eső éjjelén kigyuladt és a földig leégett, a tűz minden benne levőt fölemésztett, egyedül csak azt az egy faoltárt tudták kimenteni, amelyen sz. Péter misézett Pudens szenátor házában, ahová szállott, amikor 42-ben Rómába jött. E ház a keresztények temploma lett, ez oltáron miséztek a pápák, ez oltárról és házról mondja I. sz. Pius pápa (142—157.) Justus viennei püspökhöz írt levelében, hogy ezt Euprepia, a jámbor keresztény nő, a szegény üldözött keresztényeknek ajándékozta, e házban időz most a szegé- nyekkel együtt és ott, ez oltár előtt miséz.1

Ez okból ez oly drága oltár megmentése fölött igen nagy örömet érzett a pápa s külön brévében rendelkezett annak további elhelyezéséről, addiglan, míg a templom ríjra föl nem épült. E bréve és az apostol-fejedelem koráig vissza- vezetett folytonos történeti hagyomány, történeti bizonyí- ték arról, hogy sz. Péternek volt oltára,1 2 s az az oltár, amelyen ő misézett, kiválóan nagy becsben állt mindenkor a keresztények előtt.

Sz. András apostol Achaiának Patras nevű városában követte isteni mesterét, vértanúi halállal múlt ki a kérész- ten. Mikor őt a proconsul hite miatt vallatóra fogta, az apostol e szavakkal kezdte beszédét: »En mindennap áldó- zatot mutatok be a mindenható Istennek.« 3 Sz. Andrásnak

1 Epist. I. Pii P. ad Just. Epp. Vien. »Soror nostra Euprepia sicut bene recordaris titulum domus suae pauperibus assignavit, ubi cum pauperibus nostris commorantes missas agimus.«

2 Antonin. 3. p. tit. 21. c. 2. §. 4. Raynald. Annál. Eccl. 1308. 10, 11. Epist. Clement. V. Dat. Pictav. III. Id. Aug. 1308.

3 Act. S. Andr. »Ego omni die sacrifico Omnipotenti Deo.«