Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE.

25

lyabb elbírálásra tarthat számot az egyszerű tagadásnál. A helyes magyarázat tehát mindig az lesz, hogy Ninive nemcsak hajdan volt nagy város, hanem azt Jónás próféta is ilyennek találta.1 így ebbó'l sem következhetik, hogy Jónás és könyvünk szerzője két különböző személy.

*

* *

Az ellenrészen álló kritikusok is belátták már, hogy ha könyvünket nem tulajdonítjuk Jónásnak, akkor egy meg- nevezett szerzőének sem mondhatjuk. Azért jóformán fel is hagytak a szerző kutatásával és egész erejükkel a könyv korának megállapítására vetették magukat, remélvén, hogy ha sikerül kimutatniok azt, hogy könyvünk Jónás korából nem származhatott, ezzel megdől a katholikus hagyomány.

Kétségkívül igaz, hogy ha ellenfeleink be tudják bizo- nyítani, hogy Jónás könyve abból a korból, a melybe a hagyomány teszi, nem származhatott, akkor igazeredetű- ségről többé nem beszélhetünk, mert a Szentírás könyveinek igazeredetűsége épen abban áll, hogy vagy az a szerző írta, a kinek tulaj doni ttatik, vagy — ha a szerző neve isme- ret'len — annak a kornak a terméke, a melyikének a hagyó- mány mondja. Kérdés •tehát, vájjon van-e oly kényszerítő ok, mely bennünket a hagyományos kor feladására bírhatna? A felelet csak tagadó lehet; mert azok a bizonyítékok, melyeket könyvünk kora ellen felhoznak, nem bírnak jelen- tőséggel és fontossággal. Döntő erővel csak akkor bírnának, ha a belőlük eredő meggyőződés a tudósok között általános lenne, a mit mondani pedig a legjobb akarattal sem lehet, mert egyik erre, a másik arra a korra következtet ugyan- abból az érvből. Ha még ehhez hozzáveszszük, hogy a fel- hozni szokott érvek a hagyományos korral ellentétben nem állanak, joggal mondhatjuk, hogy a legbiztosabb alapon a hagyomány áll, mely annál erősebb, minél nagyobb a tudósok eltérése.

1 Schcgg, Die 12. kl. Propli. cit. 431. 1.; Keil i. m. 273. 1.; Trochon i. m. 219. 1. ; Delitzsch Scheggnél u. o.