Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

208

DR. HÁM ANTAL.

Hajlékot, héb. הכס, Yulg. umbraculum. A héber szó alatt bármiféle hajlékot lehet érteni. De amiket később olvasunk, azt mutatják, hogy a próféta hajléka• gályákból készült. Nem is volt szüksége állandó házra, mert csak ideig-óráig akart ott maradni.

Mi történik a várossal, héb. *יעב, városban, azaz mily büntetést szenvednek a lakosok.

Mivel pedig a próféta még nem gyógyult ki teljesen haragos indulatából, az Ür kézzelfogható módon gyógyítja meg betegségét.

6. v. És az Úr Isten borostyánt növeszte, mely fölfuta Jónás feje fölé, hogy árnyékot tartson az ö feje fölött, és oltalmazza öt (mert ellankadott vala); és nagy örömmel örüle Jónás a borostyánnak.

Miféle növény volt az tulajdonképen, melyet az Ur Jónás hajléka fölé növesztett, biztossággal meghatározni nem tudjuk. A héber szöveg יקי]ר1ן (kíkájőn), a LXX. xokoxvv&g, tök, Aquila, Symmachus és Theodosion xíaoog néven említi, a Yulg. hedera, borostyánnak mondja, de e három utóbbi nem felel meg a kik áj unnak. Sz. Jeromos így írja le a kikájőnt (Comm. in Jon. IY. 6.): »Tök (cucurbita) vagy borostyán (hedera) helyett a héberben ciceiont olvasunk, melyet szír és pún nyelven is ciceiának neveznek. Egyik faja ez a bokornak, széles levelei hasonlítanak a szőlő leveleihez, és sürü ernyője van; saját törzsén áll.1 Palesztinában, kivált a mocsaras helyeken, gyakori. Ha magvát elvetetted, ápolás mellett csodálatos hamar fává nö, s mit fűnek láttál, nehány nap múlva mint kis fa áll előtted. Azért mikor a prófétákat magyaráztuk, mi is héber nevén akartuk kifejezni, mert a latin nyelvnek a fa e fajára nincs szava: de féltünk a grammatikusoktól, hogy majd túlcsapongók lesznek a magya- rázatban és vagy India vadállatait vagy Beotia hegyeit vagy valami efféle csodadolgot képzelnek alatta, és követtük a régi fordítókat, kik maguk is borostyánra magyarázták,

Azaz nem kúszó növény.