Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

197

praeparatione ad religionem christianam, lib. II. religionis christianae veritate demonstrata ex ejusdem per ipsum Christum, Dei Fildum institutione, lib. IV. eadem demon- strata ex ejusdem in orbem progressu, lib. V. ejusdem qua- tenus in eccl. cath. exercetur, integritate domonstrata moti vis credibilitatis.

Különösen az utolsó hót könyv cime feltűnő: de ha a IV. könyv tartalmát közelebbről megtekintjük, azt látjuk, hogy két fejezetre oszlik, cap. I. »de legatione divina Apostolorum« beszél, és pedig a. 1. legatio Divina Aposto- lorum probatur miraculis, a. 2. de dupplici Evangelium dissemivandi via, a. 3. de doctrina per Apostolos tradita (criter. int.), a. 4. de legis Mosaicae abrogatione, cap. II. de religionis christianae post Apostolos perdurantis nidole divina, a. 1. de miraculorum dono et charismatibus etiam post Apostolos perdurantibus, a. 2. de religionis christianae diifusione mirabili, a. 3. de martyrum testimonia, a. 4. de religionis christianae fructibus mirabilibus, a. 5. de praetensa Islamismi destinatione barbaros ad religionem christianam praeparandi«. Azt látjuk tehát, hogy a könyv tartalma rósz- ben egybevág a hagyományos anyaggal, de részben eltér attól nem részletesen, hogyan és mennyiben, egyrészt a rövidség okáért, másrészt mivel az alapvető hittanok hagyó- mányos anyagát minden theologus ismeri, ez esetben pedig maga könnyen felismeri, hol és miben van ez eltérés.

Még feltűnőbb az 5. könyv, miért is az eljárását szerző is szükségesnek találta külön indokolni p. 581—82. Azt mondja, nem elég a keresztény vallás védelme generatim, hanem ki kell mutatni in concreto melyik egyház az igazi keresztény vallás képviselője. Erre pedig két út van: 1° a hagyományos szokás szerint kimutatják, hogy ]Krisztus nem- csak vallást, de egyházat is alapitott, kimutatják minő tulaj- donságokkal ruházta azt fel és ez ismérveket alkalmazzák a különféle keresztény felekezetekre; 2° elejtjük egyelőre az egyház (secietas religiosa) kérdését és a »motiva eredi- bilitatis« ismérveit alkalmazzuk a keresztény valamelyik konkrét formájára, amint ezt a vatikáni zsinat is teszi,