Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

156

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

expectatio gentium (Math. II. 6., Jo. I. 45.). El nem vétetik a fejedelm pálca Judától és a vezér az ő ágyékából, míg- nem eljő, aki elküldetik, és ő leszen az, kire a nemzetek várakoznak. Hebr. Non recedet sceptrum a Juda et legisla- tor (vel virga, Bloch: kormánypálca), ex medio pedum ejus, donec veniat silo (pacificus) et ipsi (debetur) obedientia populorum

Itt a zsidó szöveg fordítását szükséges külön meg- beszélni, 1'קןיהמו ןיבמ יגו mechoqeq a radice קקח : a) incidit, in sculpsit in petram, b) delineavit, descripsit, c) statuit decre- vit, et Po )1: statuit decrevit, et hinc particip: קקהמ : sta- tuens, legi ;lator. Mások, köztük Gesenius, szerint baculus, virga, scep :rum. vagyis טבטי : sceptrum synonymája, és hivat- koznak a cöltői parallelismusra: non auferetur sceptrum a Juda et 1 aculus (Loch-Reischl: Eührer-stab, Bloch: kor- mánypálca e medio pedum ejus, t. i. a régiek, névleg Egiptombf n, a hosszú, a mai püspöki pásztorbothoz hasonló kormánypí Icát két lábuk közt a földre támasztva tartották, amidőn tö: vényt ültek, cf. Num. XXI. 18., Zsolt. 60, 9. Hivatkozn ik továbbá arra, hogy a 'ןיבמ ילגד érthetetlen az előbbi, érti ető az utóbbi esetben. Azonban a régiek = Targu- misták, a régi fordítások ezt az értelmezést nem ismerik. Sokkal na; ;yobb nehézséget okoz a זוליש szó, I. régiek mind ל1 : דשא ול íVnak olvassák, így LXX. tots sav I'l&r] tu tlnoxéifievu uvtw ; donec veniant, quae reposita sunt ei, Onkelos 1(. c. donec veniat Messias, cujus est regnum, Tar- gum Jerussal: donec veniat rex Messias, cujus est regnum, Aquila és Symmachus: <;> uttoxsÍtcu : cui destinatum est fsc. sceptri ׳m), a szír és arabs fordítás: is, cujus illud est.

Mind ezek הליש szót kettőből összetettnek tekintik, t. i. שא rövidí ;ett alakjából se és ייל : cui, amely így is írható ‘יל vagy ל ה, tehát: donec veniat, cui (debetur) sc. sceptrum seu regnuii. Ezt az értelmezést erősen védte Jahn és mások, akik tehát elvetik a Maszorah mai pontozását és bizonyí- tékul hiva koznak főkép a fentidézett régi fordításokra, ami kétségkívül igen erős érv, amelyet azonfelül, úgy látszik, megerősít még Ezechiel, aki egy helyen, amely az exegeták