Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
122 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. inkább, mivel ez praktikus dolog, szükség esetén bármely hívőnek ki kell szolgáltatni tudnia a szükségbőli kereszt- séget, tehát a forma szavaival tisztában kell lennie. Ámde magyar bibliánkban ilyes megjegyzést hiába keresünk, Act. II. 38., csak annyit mond a jegyzet: Krisztus keresztségével. azaz nem kér. János vagy a farizeusok keresztségével (amihez ismét meg kellene magyarázni, hogy mi az ?, t. i. a prosely- tákat megkeresztelték), Act. VIII. 12.-höz még kevésbbé fűz ilyen megjegyzést. No de menjünk tovább. Nekem már régen feltűnt, hogy miután az ószövetségben soha és sehol sem szerepel a keresztelés eszméje és intézménye, erősebben indokolni kellene a ßanri^u) szó kér. értelmét. Hogy mit értenek e szó alatt az újszövetségi szentírók, világosan kitűnik azon két keresztelési esetből, melyet részletesen leírnak. Az első Krisztus Urunk kereszteltetése a Jordán vizében, Mát. III. 13. kk. Tunc venit Jesus a Galilaea in Jordanem ad Joan- nem, ut baptisaretur ab eo... 16. baptisatus autem, con- festim oscendit de aqua ... E szerint a vízbe állt és a hagyomány s a közfelfogás szerint sz. János tenyerével, avagy kagylóval vizet öntött fejére. — A másik eset: eunuchus Candacis, regniae Aethiopum, qui erat super omnes gazas ejus (főkincstárnok), Act. VIII. 27., aki, úgy látszik, már proselyta volt, mert azt mondja róla az írás u. 0. venerat adorare in Jerusalem et revertebatur sedens super currum suum, legensque Isaiam prophetam. Aztán leírja, mint csat- lakozott kocsijához sz. Fülöp, hogyan magyarázta meg Izaiásnak a Messiásra vonatkozó ama helyét (Isai. 53. 7. Tanquam ovis ad occisionem ductus est), amelyet épen olvasott, mint tért meg, és VIII. 36. kk. et dum irent per viam, venerunt ad quandam aquam, et ait eunuchus: Ecce aqua, quid prohibet me baptisari ? dixit autem Philippus: Si credis ex toto corde, licet. Et respondens ait: Credo Filium Dei esse Jesum Christum, et jussit stare currum et descenderunt uterque in aquam, Philippus et eunuchus et baptisavit eum. Ebből látható, hogy mind a kettő, t. i. a keresztelendő és a keresztelő is a vízbe mentek, amiből
