Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

116

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

szór szerepel sz. Pál leveleiben: homa spiritualis et homo* carnalis seu animalis.

Tudjuk, hogy a ישנ, Guog, caro = 1° a test, amely-- nek neve a bibliában = caro, caro et sanguis, caro et ossa־ viscera, xóiha, I. Cor. VI. 13., 2° caro = ember, az emberi természet a maga egészében, pl. Jo. I. 14., et verbum caro- factum est, Rom. I. 3., I. Petr. III. 18., I. Petr. IV. 1., 3° sensu theologico-morali caro = a test kívánságaira hajló, azoknak engedő ember (aminő a bűnbeesés után), ez a homo- carnalis, aminek ellentéte a homo spiritualis, aki az erkölcsi rend szerint, az erkölcsi szabályok szerint, az ész szava sze- rint, erényes életet él; itv&Qwnog ■nvevparixog vagy tpv/ixog, és ez a természetfeletti rendet is magában foglalja, vagyis az ilyen ember malaszt állapotában van, pl. I. Cor. II. 14. k., VI. 17., Rom. VIII. 8. 9. 14., Gral. IV. 6. stb., azért akik még kezdők a lelki életben, azok neve: adhuc ex parte quasi carnales, így I. Cor. III. 13., v. ö. Eph. IV. 13., Hebr. V. 12. Tehát a spiritualis jelző nem a természeti, hanem a természetfeletti adományokat és beöntött erénye- két jelenti. Gal. V. 22. 25., v. ö. Rom. V. 5., ellenben a testi ember, az egész embert. De a természet rendjében, malaszt nélkül jelenti.

E szerint a testi ember = a bűnbeesés utáni ember in statu naturae lapsae, malaszt nélkül, mivel pedig a jelen világrendben a malaszt hiánya eo ipso súlyos bűnt invil- vál = a bűnös ember, pl. Jo. III. 6., quod natum est carne, caro est, Tárk. ami a testtől születik, test az, jegyzet: a testi, érzéki ember. Ez nem egészen kielégítő magyará- zat. Gal. V. 22. k., ahol az apostol, miután elősorolta a lélek vagy lelki ember gyümölcseit, elősorolja a test vagy testi ember gyümölcseit, műveit, mindenféle bűnt, valamint Eph. V. 9. 11., a világosság és a sötétség műveit. E szerint nem csupán a testiség, hanem mindenféle bűn a testi ember műve, még az ész bűnei is, minő a prudentia carnis, Rom. VIII. 6. 7., Jac. III. 15., a test művei közé soroltatik, azért a bűnös ember gondolkozásmódja is testinek neveztetik, Rom. VIII. 6. k., (fooutjua r׳/c oáo/.og. De nem csupán a-