Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról

HITTUDOMÁNYI MOZGAT,MÁK, VEGYESEK.

111

cor-nak neveztetik, pl. Mát. XIII. 15., v. ö. Act. XXVIII.

27., incrassatum est enim cor populi hujus, Tárk. meg- vastagodott e nép szíve (?). Ámde ez egész más. Tudjuk, a theologia megkülönböztet obcoecatiot és obduratiot, az első az észre, a másik a szívre és akaratra vonatkozik, s a mi nyelveinkben a megkeményedett szív alatt az utóbbit (obduratio cordis) értjük. Márk. IV. 5., contristatus super coecitate cordis (i. e. mentis) eorum, Tárk. elszomorodván szívok (?) vakságán, Márk. VI. 52., erat enim eor eorum obcoe- catum, Tárk. mert szívok (?) el volt vakítva, Márk. VIII.

17., adhuc coecatum habetis cor vertrum ? Ján. XII. 40., et induravit cor eorum ... ut non intelligant corde, Tárk. és megkeményitette szívókét . . . hogy ne értsenek szivök- kel (?), Eph. IV. 18., alienati a vita Dei per ignorantiam, quae est in illis propter coecitatem cordis ipsorum, Tárk. a tudatlanság által, mely bennök vagyon szivök (?) vaksága miatt. — Hasonló kifejezés Luk. XXIV. 25., tardi corde

i. e. difficiles intellectu, durae capacitatis, kemény fejűek. Tárk. késedelmes szivűek (?), és II. Cor. III. 15., velamen positum est super cor illorum (azaz elhomályosult az eszük), Tárk. lepel van az ó' szivükön (?). Ez a magyarban érthe- tetlen. Látjuk a példákból, hogy még sz. Lukács és sz. Pál is, akik pedig jobban tudtak görögül, gyakran használják ezt a Hebraismust (cor pro intellectu), amelyet a Vulgata is mindenütt és a magyar bibliafordítás szintén, de hely- telenül megtart ott is ahol érthetetlenné válik. Helytelenül, mert enynyire nem mehet, csak a szolgai fordítás.

Ezen Hebraismusból (cor = intellectus) érthető az a másik, mely szerint tv&v^aig = Beherzigung: megszívlelés, használtatik a »gondolat« szó jelzésére, pl. Mát. IX. 4., cum vidisset Jesus cogitationes eorum, Mát. XII. 25., Hebr. IV.

12., Act. XVII. 29. és iv&v^iof.iat Mát. I. 20., haec autem eo cogitante (helyesebben: amíg) erről gondolkodott, IX.

4., Act. X. 1. 9.

A született görög ez esetekben y.aoöíu szó helyett tér- mészetesen a diuvoía szót használta volna. Érdekes, hogy a hetvenes fordítók csakugyan elég gyakran öiccvoia-val for-