Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Hám Antal: Az érseki pallium

I)R. HAM ANTAL.

melyben a pallium császári adományozásáról szó lehetne, s kimutattuk, hogy azok csak látszólagos bizonyítékot nyúj- tanak a császári adományozás mellett, de »palmaris« érvekül nem vehetők. E mellett azonban nem tagadjuk, hogy a kitüntetett személyek többször a császár kezéből vették át a palliumot. De kérdés: vájjon adományozás volt-e ez vagy csak egyszerű átadás? Ha a tény az adományozás jel- legével bírt, világos, hogy minden ízében törvénytelen volt, s mint ilyenre, hivatkozni sem lehet. Hiszen egyházi kitün- tetősek, sőt az egyházi joghatóság jelvényeinek adományo- zására a császárok praepotentiája idejében nem egyszer akadunk. De tudva van az is, hogy a pápák jogosnak soha sem ismerték el s mindig a legjobb erejükkel küzdöttek eme visszaélés megszüntetése végett. Tehát a mint nem lehet beszólni császári jogról pl. az investitura idején a gyűrű, pásztorbot, stb. adományozása tekintetében, éppen úgy kizártnak kell tartanunk, hogy a palliumot a császár valamikor jogosan adományozta.1

Ha pedig átadásról van szó, ez az egyház jogát semmi- ben sem csorbítja, mert az egyház beleegyezésével és meg- hatalmazásával történt. De ez meg nem adományozási jog

1 A Lib. Pontif. a ravennai egyház történetéből vett több ily esetet említ. Csakhogy ezek az adatok, minthogy Agnellustól szár- maznak, akinek egyházellenes gondolkozásmódja ismeretes, nagy elő- vigyázattal és óvatosan használandók. így amit János érsekről mond j P. I. c. 4. (Migne CVI. 635.)]: »Iste primus ab Augusto pallium ex candida lana accepit«, és Maximianusról [P. II. c. 1. (Migne u. o. 604.)J, mintha ez is a császártól kapott volna, mind hamis adat, amint ez egy részről N. sz. Gergely [L. III. Ep. 56. (T. VII. p. 211.)] és János [Ep. Joan, ad Greg. Inter epist. Greg. M. L. III. Ep. 57. (T. VII. p. 214.)], másrészről N. sz. Gergely és Marianus ravennai érsek levélváltásából [Greg. M. L. V. Ep. 56. (T. VII. p. 344.)] kitűnik. Amit pedig Reparatus érsekről olvasunk [Lib. Pont. P. II. c. unic. (Migne u. o. 681.)] : »Prima itaque ex autocephalia ordinatione Reparatus Ravennas episcopus a tribus suifraganeis est consecratus receptumque non a pontifice Romano, sed ab imperatore pallium«, a fentiek szerint ítélendő meg. Reparatus ugyanis később meghódolt a pápának, akitől palliumot kapott. Ezzel elismerte, hogy a palliumhoz előbb jogtalan úton jutott.

M8