Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység

DR. SZILVEK LAJOS.

melegíteni és robbantó szerekkel a közbókót biztosítani. Mindenek előtt a lélek és szív jogait kell biztosítanunk, ezek szükségleteit kielégítenünk, és ez a haladás a kérész- ténység elveinek a gyakorlatba való átvitele nélkül lehe- tetlen. Nem mi, egyik mélyen járó bölcselő politikusunk (Eötvös József) írja a következőket: »Amiben Európa népei nem keresztény kortársaikat, sőt az őskor összes népeit fölülhaladják, mind a kereszténységre vihető vissza. Egész polgárosodásunk keresztéiig. A családtól kezdve fel azon magasabb viszonyokig, melyek világrészeket fűznek egy- máshoz, keresztény eszmék körében mozgunk. Civilisatiónk vallásos fogalmak alapjára van fektetve; ezeket meg nem dönthetni a nélkül, hogy velők együtt a civilisatio is el ne enyésznék, mely azokon emelkedett.«

Ami eddig a kereszténység helyett vezetni akarta az embereket, a nemzeteket, a történelem, az élet tanítómes- terének bizonysága szerónt csak bolygótűznek bizonyult, mely posványba csalogatta a népeket; az igazi vezércsillag, az igazság napja, amely világít és melegít, csak Jézus Krisz- tus egyedüli anyaszentegyháza. A múlt a jövő biztosítéka; napjainkban, midőn mi is kezdünk egy kicsit visszatérni a pogányság elveire, midőn sokan a kereszténységet a poli- tikai és társadalmi életből a magánélet szűk keretei közé szeretnék minden áron visszaszorítani, napjainkban csak veszedelmet zúdíthatna annyit szenvedett nemzetünk nyaka közé, ha a kipróbált, biztos eszköz elvetésével végzetes kísér- letekbe bocsátkoznának, a társadalmi életnek újabb alapokat keresve. A kereszténység elveinek vakmerő elhanyagolása, ha lassan is, de biztosan megtermi vószthozó következmó- nyeinek pusztító eredményét, és ha sokat szenvedtünk ezer esztendős múltúnkban a kereszténység elhanyagolása folytán megtorláskép, ebből a nagy leckéből csak vakmerő, felületes ember nem siet levonni az üdvös oktatást a jövőre nézve. Magyarország egyik legnagyobb s éppenséggel nem pietisztikus királya, Hollós Mátyás, mikor a husziták ellen hadat szervezne, az egybegyült országrendeknek egyebek közt idevágólag ezt mondotta: »A szomszéd országban

82