Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Szilvek Lajos: Magyarország és a kereszténység
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. 73 lításon az ipar, a művészet, a szellem annyi remekműve; tudjuk, hogy számban gyarapodtunk, hatalomban előremen- tünk, haladásunk sok tekintetben szinte meseszerü; de nem lehet gondolkozó fő annyira fölületes, hogy be ne lássa, miszerint »Isten kegyelme mellett hazánk fennállásának, boldogulásának alapját és biztosítékait ugyanazon erőfor- rásokban és tényezőkben találja meg, melyekből élete, fej- lődése, virágzása kelt. És ezek: vallásossága, hon- és sza- badságszeretete. A jelen és jövő bajainak elhárítására leg- biztosabb mód a társadalmat Krisztus tanainak ótalma alá helyezni, melyek minden fájdalomra irt nyújtva, minden elmébe fényt árasztva, egyszersmind a nemeseket is sokkal biztosabban megvédik mint a törvények és fegyverek.« Az igaz, tettekben megnyilatkozó hazafiasságnak nem ritkán kell a gyönyör helyett az áldozatot, az erőszak helyett az igazságot, az önzés helyet az önmegtagadást, a haszon helyett az adakozást, a nagyravágyás helyett a szerénységet választania és férfias kitartással szembeszállni akárhányszor minden félreértéssel, bármely gyanúsítással. E nagy, heroikus erények forrása nem lehet az érdek, a kötelességtudás. a becsület. Amaz kizárja mindezeket; a kötelesség érzete ellankad a csábító kísértések ostroma alatt; és a becsület, ez »az utolsó lámpafény egy elpusztult templomban, sápadt virágocska ugyan nem minden illat, de gyökér nélkül«. A lelkiismeret, a halhatatlanság nagy eszméje, a kereszténység égi tanítása nélkül lehet ugyan fentartani némi külső rendet, de nem lehet megszüntetni a fogalmak zavarát, megakadályozni a jellemek sülyedésót. A ■siker eszközökben soha sem válogató életfilozófiájával csak az evangélium veheti fel a harcot a diadalra való kilátással. Az egyház benső ereje és áldásos működése felett napjaink annyira válságos viszonyai között sem szabad kételkednünk. Az anyaszentegyház viharedzett intézmény, múltja a jövőre is garanciát nyújt. Azért írja, magaslatról szemlélvén korunk betegségeit, a Csanádi püspök is papjai- hoz: Minden korszaknak, így a mostaninak is, melyben
