Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Irodalmi értesítő

696

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Marius Mercatorról tudjuk, hogy sz. Ágoston barátja volt, vele levelezésben állott, 418-ban Rómában, 4‘29-ben Konstantinápolyban tartózkodott; »und hier muss er wohl auch die beiden folgenden Decennien zugebracht haben«, mondja a legújabb német Patrologia (Bardenhewer 479. I). Hanem erről nem tudni semmit. Ha sz. Ágoston halála után (430.), vagy akár már előbb is Lirinumba ment s ott mint szerzetes a Vince nevet vette fel (a névváltoztatás akkor már szokásban volt), 434-ben már könnyen szerepel- hét mint lirinumi Vincentius. Hanem ez még csak a lehető- ség; és »a posse adesse non valet conclusio.« Tehát lássuk a továbbiakat.

Marius Mercator művei között is találhatók Commoni- tóriumok; de a lirinumi második Commonitorium (a meg- levő recapitulatio szerint) Marius Mercator ismeretes művei közöl (több ugyanis elveszett) egyikkel sem azonos, ha Marius Mercator csak azon műveit veszszük tekintetbe, melyek Migne kiadásában az ő neve alatt szerepelnek.

De van sz. Ágoston művei között egy, melyről meg- lehetős bizonyos, hogy nem sz. Ágoston írta s melyet a tudomány emberei Marius Mercatornak tulajdonítanak. És ez a »Hypomnesticum adversus Pelagianos et Caelestianos« vagy »Hypognosticon libri sex«. Hogy ez valóban Marius Mercator műve, azt szerzőnk a 48—55. lapon iparkodik megerősíteni.

Ezután áttér ezen mű összehasonlítására a Commoni- tórium végén található recapitulatióval s azt találja, hogy a recapitulatio egy része valóban a Hypomnesticum egy részének (a Nestoriusról szóló résznek) recapitulatiója; de ezenkívül mást is rekapitulál, ami a Hypomnesticumból hiányzik. Ezen bizonyításhoz azonban még fér szó, habár nem tagadjuk, hogy némi valószínűség szól az új feltevés mellett.

De ha ez állana is, még nem következnék, hogy Ma- rius Mercator és lirinumi Vincentius egy személy; egyelőre csak annyit lehetne következtetni, hogy a hypomnesticum talán nem Marius Mercator műve; vagy hogy a hasonla-