Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 557 vezetet, sőt tovább fejlesztették, s névleg amaz az egyesültek- nek egy felsőbb theologiai intézetet ajándékozott, amely á bécsi egyetemmel szoros összeköttetésben állott, és amelynek néhány évvel ezelőtt történt föloszlása rám gyakorolt kínos jellegét nagyrészt az által veszíti el, mert az a római görög- rutén kollégium javára szolgált. Igen, az osztrák uralom még tovább ment: a görög-keletieket a czernovitzi egyetemen hittani karral örvendeztette meg, és ez által a legfőbb művelő- dósi eszköz birtokába juttatta, amelylyel csak rendelkezik.47 A keleti kérdés politikai oldalát teljesen kizárom vizs- gálódásomból, bármily kínálkozó is arra, hogy belemélyed- jünk. Mert bár keletnek kiválóan vallásos jellemvonásánál fogva bensőleg összeköttetésben van a vallásos oldallal, azzal épenséggel nem azonos. Csupán csak azt hangsúlyozom e helyen, hogy a politikai keleti kérdés, a jövő nagy kérdé- seinek egyike, nem fog megoldódni az egyházi nélkül. Egy- behangzó meggyőződése ez mindazoknak, kik Keletet szeméXIX. Jahrhundert unter polnischem und russischem Scepter«. Ford. Tloczynski. Posen, 1885-87. 2 kötet; A. Guépin, Un apőtre de l’union dés eglises an 17. siede; St. Josaphat et l’église gréco-slave en Pologne et en Russie, Paris, 1897—98. 2 köt. Szent Josaphatról és Yel. Rutski Józsefről, mint a bresti unió elöharcosairól ír Spillmann is a »Stimmen aus Maria-Laach«-ban 12 (1877), 61. s köv., 150. s köv. 395. s köv., 489. s köv. old. — Tárgyilagos történelmünk az orosz- országi egyesült egyházról még nincsen. 11 Az engesztelő szellem mellett, mely ezen görög-keleti theol. fakultáson uralkodik, bizonyít Popovicz Euseb. rektornak az »egy- háztörténet zárófejezetéről« tartott beszéde, amelyben kétségbe vonja azt, hogy a »kereszténység jelenlegi hitszakadásait a belső és külső egyházi viszonyokban semminemű változás, a keresztény fölfogás- és érzésben semmiféle haladás nem fogja legyőzni,« és reményének sza- vakban ad kifejezést, hogy »mindenik egyház, amennyiben a kérész- tény ismeret és keresztény élet előmenetelén munkálkodik, ezen cél felé tör, és a maga részéről az ígéret szavainak beteljesedését elősegíti: »Es leszen egy akol . . .« (Csernovitz, 1895. 19. old.).« Ha e szavakat a konstantinápolyi pátriárkának, Athimosznak, ugyanazon időben megjelent zsinati iratával összehasonlítjuk, könnyen átlátjuk, hogy melyik részen van nagyobb értelem és keresztényebb érzés. Ez a gyümölcse a magasabb tudományos képzettségnek.
