Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
550 I)R. EHRHARD ALBERT. kőzésére ugyanoly értelemben és keretben, mint amelyben ez a mérkőzés a kulturális és politikai élet relative egyen- lőkópen jogosult tényezőinél megengedhető. Az unió művében való közreműködésben Ausztria- Magyarország szerepe, miként bevezetésképen mondottam, speciálisan a keleti egyházakra vonatkozik. Ezt a szerepet háromféle körülményből vonom le: földrajzi fekvéséből, tör- fenéiméből s egyházi viszonyaiból. Egy felületes pillantás Európa politikai térképére azt mutatja, hogy Ausz tria-Magyarország a legkeletibb katholikus monarchia, mely közvetetlenül övezi a görög orthodox egyház főterületeit, s velők többoldalú politikai és gazdasági összeköttetésben van. Ez az összeköttetés a kereszténység első terjedése óta a missiók írtjai egyikének bizonyult, még ha nem keresték is, egyszerűen az érintkezésnél s ama befolyásnál fogva, melyet különböző vallású emberek egymásra gyakorolnak, ha a társalgás a szellemiek szférájába emelkedik. Eltekintve azonban ettől az érintkezéstől, Ausztria és Magyarország katholikusaira nehezedik az a feladat, hogy az egyházban és államban, társadalmi és kulturális viszonyokban a katholikus gondolatnak befelé irányadó befolyást, kifelé eredményes hatást biztosítsanak. Habár az államjogi szervezet számon kívül hagyja is, a tényleges viszonyok hatalma kiviszi, hogy Ausztria - Magyarország mindenfelé katholikus hatalomnak és a katholicismus elő- futárjának tekintessék. Ilyennek is mutatkozott történelme folyamán.11 A Habsburg-ház hat századon át dicsőségének egyik legfényesebb alapját a katholikus egyházhoz való hű ragasz- kodásban és a katholikus vallás erélyes megvédésében látta, s koronájának országaira, míg sorsukat önmaga irányíthatta, határozott katholikus jelleget vésett. A Habsburg-házból származó német császárok közül egyik sem elevenítette fel 41 41 Ausztriának a katholicismushoz való álláspontja és ennek világtörténeti fontossága képezte egy beszéd tárgyát, melyet Lichten- stein Alajos herceg mondott a második alsó-ausztriai katholikus nagy kongresszuson Bécsben (1898. nov. .
