Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
A KELETI EGYHÁZAK KÉRDÉSE. 547 ben Tahtában kopt gyermekek és ifjak pappá képzésére semináriumot állítottak fel. Az eredmény még nagyobb lenne, ha a schismatikusoknak templom és iskola után való vágyait, ha vallási és műveltségi szükségleteit megfelelő módon kielégíthetnék. Valóban! Sz. Athanasiusnak, ki az arianus zavarok alatt az egyház egységének előharoosa volt, sz. Athanasiusnak szelleme Alexandriában újra feléledt s későn szülött fiait visszaviszi az egyház ölébe, melyért oly sokat tűrt. Ezeknek az eredményes tényeknek nagyobb értékük van, mint a konstantinápolyi pátriárka. VII. Anthimos zsinati válaszának, ki 1897-ben alig 3 évi kormányzás után a pátriárkái méltóságot a pápa encjd-clikájára letenni kény- szerült.89 Ez a válasz a leghangosabban szóló érv amellett, hogy azokban a körökben, ahonnan ez ered, »semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak« a fenforgó kérdést ille- tőleg. Ha nem lenne rajta a keltezés ideje, a XI—׳XV. század számos vitairatai egyikének tarthatná az ember, amilyenek halomszámra hevernek a Kelet és Nyugat könyv- táraiban, oly nyomtalanul vonultak el a magas szerző előtt az újkor tudományos ismeretei s egyházi tapasztalatai. — Igen figyelemre méltó különbség tűnik fel azonban abban, hogy a pátriárka a két egyház eltéréseit nyolcra szállí- tóttá le, míg annak idején mintegy hatvanat számítottak. Ez az apadás bizonyíték amellett, hogy a görög egyház nem ítél már mindent oly mereven el, amiben a római eltér tőle s már ez is lényeges haladást jelent. A nyolc vitás pontot később majd behatóbban tárgyalom. depuis s. Marc jusqu’á nos jours, Cairo, 1894; P. Renaudin, Les Coptes jaeobites et l’église romaine, Paris, 1894; külön kiadás a *Science catolique«-böl. A 9.766,400 lélekre menő lakosságból körül- belül 608,446 kopt keresztény. a־ Megjelent 1895. szept. 29-ikén az liXíiSna* című folyóiratban. Ennek egy kivonata német nyelven Laucherttől az Internat, theol. Zeitschr. 1896-iki 4. füzetében létezik az 1—13. old. — A legkitűnőbb cáfolatot adta L. Duchesne, Eglises séparées 59—112. old. Kevésbbé szerencsések J. B. Baur vitairatai. Argumenta
