Hittudományi Folyóirat 11. (1900)

Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában

536

DR. EHRHARD ALBERI.

A második csoportot alkotják a kelet-európai, délolasz- országi szicíliai24 és az indiai Tamás-keresztényekből35 alakult egyházak, melyek egyházjogi viszonyaikban meg létük fel- tételeiben igen különböznek, tekintettel követőik számára s ama politikai államkötelékekre, melyeknek keretében élnek. Az egyesültek legnagyobb számmal Ausztria-Magyar- országban vannak s itt is élvezik a legkedvezőbb helyzetet, amint később megmutatom. Hogy a többiek a legnagyobb- nehézségek között is fenmaradnak, az csak az egész világ előtt ékesen szóló bizonyítéka a róm. kath. egyház sajátos belső életerejének, míg azok a szegényes indító okok, melyeket

22 Történetét még nem derítették fel teljesen. Része az egykori nesztoriánus egyháznak, természetesen most már kath. alapon. — A pátriárka valaha Diarbekirben, most Mossulban székel. — Terje- delme: két érsekség, Diarbekir és Kerkuk; tíz püspökség: Akra, Amadia, Gezira, Mardin, Hossul, Salmas, Seerth, Sena, Urmiah, Zaku. A hívők száma: 80,000 (Pisani után, 272. 1.). Köhlernek az a vélemé- nye, hogy a chaldok uniója még csak a papiroson van meg, az új pátriárkának, Ebediesu V. Khayyatnak megválasztásáról Rómába küldött jelentése folytán helytelennek bizonyul. — Az új bagdadi székesegyháznak 1898. nov. 27-én történt felszentelése alkalmával a pátriárka az unió tényének nyílt kifejezést adott. V. ö. egyébként a Revue de l’Orient chrétien 1. (1896.) 433— 453.

2־ V. ö. Acta S. Sedis, 28. kötet (1895.) 257. kk. — Az 1895. nov. 16. kiadott »Motu proprio« bulla alapján a patriárkaság terüle- téül az egész egyiptomi alkirályság lön kijelölve (a déli melléktarto- mányok kivételével) és három részre osztva : az alexandriai pátriái■- kális megyére Kairó székhelylyel, Hermopolis egyházmegyére Minieh tartózkodási helylyel s Theben (Diospolis) egyházmegyére Luksor székhelylyel, Felsö-Egyiptomban. A patriárkaságot egyelőre Caesarea Paneas püspöke Cyrill vezeti. Abessiniában van egy 10,000 lelket számláló vikáriátus. mely az áthiopiai rítust követi.

24 Nincsenek saját püspökeik, hanem csak saját plébániáik görög kath. áldozó papok vezetése alatt, kik a latin püpököknek vannak alárendelve. 1858-ban mintegy 41,000-re ment fel számuk. Y. ö. P. Rodota: Dell origine del rito greco in Italia, Róma, 1758—63. 3 kötet; Köhler i. m. 70—74 1.; I. Gays Aufsätze in der Byz. Zeit- schrift 4 (1895.) 59. kk. és Rev. d’hist. et de litt. rel. 2. (1897.) 481. kk.

25 V. ö. Germann : Die Kirche der Thomaschristen, Gütersloh, 1877. Cochinban és Travancoreb ■n India déli részén állítólag 250,000-re rúgna számuk.