Hittudományi Folyóirat 11. (1900)
Dr. Ehrhard Albert: A keleti egyházak kérdése és Ausztria-Magyarország hivatása ennek megoldásában
532 DR. EHRHARD ALBERT. Konstantinápoly bukása után a keleti egyházkérdés alakulására Oroszország helyzete volt irányadó és Orosz- ország felé fordult a pápák tekintete.1 * Ott volt színhelye Izidor, kievi pátriárka törekvéseinek, ki a flórenci zsinaton az unió érdekében erélyesen küzdött, de kellő okosság hiánya miatt eredménytelenül. Osak egyszer létesült tényleg a Rómával való egyesülés a brzes'ci zsinaton Litvániá- ban (1596), mely egyesülés a délnyugoti oroszok vallási, szellemi és irodalmi életének fellendítésére igen nagy jelentőségű volt, de csak a Lengyelországtól elszakadt pro- vinciákra terjedt ki hatása.11 A tulaj donképeni Oroszország volt Konstantinápoly bukásától fogva mindig a keleti sza- kadásnak védőbástyája és az maradt még napjainkban is. Komoly tárgyalásra egyszer sem került a dolog. A Vatikán szózata soha sem keltett visszhangot a Kremlben, még kevésbbé Péterváron.. Róma és Oroszország egymáshoz való diplomáciái viszonyát egész figyelmen kívül hagyhatjuk; ezek ugyanis az unió létesiilését illetőleg a legcsekélyebb eredményre sem vezettek. Nem kell csodálnunk e viszonyo- kát, az orosz politika lecsapódásai ezek. Mindazáltal én itt is nagyobb fontosságiaknak tartom a kulturális okokat. Orosz- ország, mely csak a tizedik és tizenegyedik század óta lett kereszténynyé, mely voltaképen csak nagyPéter (1689- 1725) idejében sorakozott a kulturállamokhoz: még most is a kul- turális fejlődésnek oly fokán áll, mely ugyan egyidejű a miénkkel, de bizony nagyon hasonló a középkorihoz. Épen ezért még mindig nem rázta le a cesaropapismust, mely a művelődni kezdő összes keresztény országokat többé- kevésbbé hatalmába kerítette; de nem is tudná azt nélkü- lözni, hogyha jelenlegi feladatának meg akar felelni. És nem is késem kijelenteni, hogy a hivatalos Oroszországot 13 13 Y. ö. Pierling, Papes et Tsars (1547—1597), Páris, 1890; La Russie et le St. Siege, Paris, 1896, 2. kötet (a firenzei zsinattól 1601-ig). י* y. ö. A. Brücknert, Die russisck-lithanisclie Kirchenunion und ihre literarischen Denkmäler. Archiv für slavische Philol. 19 (1897), 189-201.